A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Szombaton ingyenesen látogatható a ráckevei Hajómalom, amelyről blogunk előző részében azt írtuk, hogy a város országszerte egyedülálló nevezetessége. A hajómalom, mint szerkezet, a vízimalom sajátos típusa. Abban különbözik tőle, hogy nem partra építették, hanem helyét változtatni lehetett, és annak érdekében, hogy megfelelő hajtóerőhöz jusson, a legelőnyösebb vízjárásnál lehorgonyozták. Régen sok-sok hajómalom őrölt folyóinkon (a Duna és a Tisza mellett például a Dráván, a Maroson, a Murán, a Szamoson, a Vágon), de a 20. század elejétől egyre több ilyen szerkezet pusztult el. A ráckeveit 1967-68 telén összezúzta a jég. Felújítását 2007-ben kezdték meg, majd 2010-ben készültek el vele. Ma ez az ország egyetlen működő hajómalma – az őrléshez szükséges energiát azonban lassú folyása miatt nem a Kis-Duna, hanem elektromos áram szolgáltatja. A ráckevei Hajómalomban készülő lisztből a helyszínen vásárolni is lehet.

Az őrlőszerkezet részlete

„A hajómalmokat régen József nap (március 19.) után vontatták és kötötték ki, András napkor (november 30.) pedig hazavontatták, hogy a Duna jege ne törje össze a szerkezeteket. Volt is egy ilyen mondás, hogy »András, hazaláss«, ami a hajómalmok bevontatására vonatkozott” – mesélte Szőgyényi Gábor, a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány elnöke. A malmokat érdekes módon viszonylag gyorsan, három ember néhány órás munkájával szét lehetett szerelni. Magát a szerkezetet úgy kell elképzelni, hogy két hajótest összekapcsolásából van összeállítva. A nagyobbik az úgynevezett házhajó, a kisebbik a kishajó, völgyhajó, vagy tombác. A két részt gerendákkal kapcsolták össze, a hajók közötti közlekedést kis gerendahíddal biztosították. A vízi kerekek a két hajótest között kaptak helyet.

Elöl a kis-, hátul a nagyhajó, köztük, a kép közepén a vízi kerekek látszanak. A Hajómalmot két, korláttal ellátott hídon lehet megközelíteni

Az őrlés, amit a Hajomalom meglátogatásakor meg is lehet tekinteni, a búzaszemek megtisztításával kezdődik, a terményt ezután beöntik a koptató garatba. A már meghámozott búza utána a tolócsigákba kerül, ahol nedvességet kap, és megkezdődik az úgynevezett durva őrlés. A következő folyamat a szitálás, majd ismét őrlés, úgynevezett finom őrlés után háromféle liszt, finomliszt, rétesliszt és grízes liszt hullik ki a szitán.

A háromféle „végtermék” az őrlés után

A Hajómalmot tehát már csak azért is érdemes felkeresni, mert ezt a technikát, technológiát másutt így, testközelből nem láthatjuk Magyarországon. E mellett pedig betekintést kapunk a vízimolnárok életébe, munkájába, egy ma már jóformán feledésbe merült mesterség mindennapjaiba. Mindezt most hétvégén, június 29-én, a Szigetzugi Duna Napokon ingyenesen lehet megtenni. Ez a nap egyébként a nemzetközi Duna-nap, amelyet a folyó menti országokban mindenhol megtartanak. A Csepel-szigeten Ráckevén, Szigetbecsén és Szigetújfaluban lesznek rendezvények ebből az alkalomból.