Dunai mesék

Dunai mesék

A Csepel-sziget nagy-dunai partja

8. rész: Szigetújfalutól Lórévig

2019. július 03. - Dunai mesék, Ambrus Vilmos

standard_logo_image_danurb_1.png

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Régészeti leletek a Dunában és a falvakban

Előző blogbejegyzéseinkben volt már szó arról, hogy a Ráckevei-Duna egyfajta kincsesbánya víz alatti régészeti leletek tekintetében. Hasonló a helyzet a Nagy-Dunával is, és mivel Csepel-szigeti utolsó napunkat Szigetújfaluban kezdjük, érdemes felidézni, miket is találtak itt és a környéken. Mindezt az egyik legilletékesebb, a kutatásokban részt vevő Tóth János Attila, a ráckevei Árpád Múzeum régésze mondja el.

„Már Rómer Flóris leírta az 1850-es években, hogy Szigetújfalunál a Dunában van egy római kori torony. Amikor öt-hat évvel ezelőtt megvizsgáltuk a területet, kiderült, hogy a fal ma is létezik. Lemerültünk a víz alá, és egy hatalmas, gyakorlatilag emberi szem által nem látott építményre bukkantunk, római tetőcserepeket is találtunk”.

Szigetújfalu az Árpád Múzeum fontos kutatási területe; a település mellett a Dunánál egy 12. századi alapítású kolostorromra bukkantak a régészek. „Meglepetésünkre az ártérből kiemelkedő rész bronzkori lelőhelyet is rejt, tehát a történelmi korok egymásra vannak halmozódva ugyanazon a helyen” – tette hozzá Tóth János Attila.

Régészeti leletekből magában a faluban sincs hiány. Mindezt röviden Paulheim Vilmos, Szigetújfalu polgármestere ismerteti ebben a videóban.

Ígérjük, már csak egy, de annál érdekesebb történeti anyagot mesélünk el, aztán a faluról lesz szó. Bél Mátyás, a 18. század jeles történet- és földrajztudósa említ egy esetet Notitia Hungariae című 1735-ben megjelent munkájában, amihez Szigetújfalunak is köze van. Abdurrahman, az utolsó budai pasa 1686 júniusában, Buda visszavétele előtt vagyonát húsz bárkára pakolta és a Dunán úsztatta le. Az első napon a hajók a Szigetújfaluval szembeni Ercsinél megálltak, de a Csepel-szigeten kötöttek ki. Mindezt észrevették a magyarok, akik rajtaütöttek a szállítmányon. Megszerezték Abdurrahman pasa kincsét, ami olyan mennyiségű volt, hogy a zsoldosok között felosztott rész a katonák több évi zsoldját tette ki. Szigetújfalunak ilyen történeti hagyománya is van tehát.

Nyitott kapuk utcája és a falu német tradíciói

De persze ma élő hagyományok, szokások, rendezvények is vannak a településen. Ilyen a Nyitott kapuk utcája elnevezésű kézműves és hagyományőrző bemutató.

20190510_122228_masolata.jpgA szigetújfalui Német Nemzetiségi Önkormányzat háza a rendezvények egyik helyszíne

A Nyitott kapuk utcáját minden évben pünkösdkor tartjuk a Diófa utcában – mondja Paulheim Vilmos. A rendezvény során régi mesterségeket mutatnak be, amiket egy-egy házhoz betérve kipróbálhatnak a látogatók. Van külön gasztroudvar, és mivel egykori német településről van szó, sváb látványkonyhával is várják a vendégeket.

20190510_122126_masolata.jpgA Diófa utca Szigetújfaluban

Szigetújfalu lakosságát a 20. század első felében túlnyomórészt németek alkották. 2015-ben a valamivel több mint 2000 lakosú településen a lakosok 14 százaléka vallotta magát németnek. A sváb hagyományok közül meg kell említeni a húsvéti bált, valamint a sváb tánccsoport által szervezett farsangi bált. Erre az alkalomra más Pest megyei német településekről, például Budaörsről, Pilisvörövárról és Taksonyból érkeznek zenekarok.

Paulheim Vilmos sorolja: Szigetújfaluban ezen kívül van még többek között faludisznótor sváb látványkonyhával, úgynevezett férfibál, szüreti forgatag sváb bállal, karácsonyi koncert és szilveszteri bál. „A környékbeliek azt szokták mondani, de jó nektek, itt mindig van valami” – említi a polgármester, mennyire változatos a település báli kínálata.

Vízre szállunk a révnél

Mivel még egy érdekes nemzetiségi falut be akarunk járni a nap folyamán – Lórévre evezünk –, a szigetújfalui révhez igyekszünk, ami a községtől pár kilométerrel arrébb található. Szigetújfalu házai nem érnek le a Dunáig: egy ártéri erdőn át vezető úton kell mennünk, hogy eljussunk a partra.

20190510_124001_masolata.jpgA szigetújfalui rév. Szemben a Fejér megyei Ercsi és temploma

Innen indulunk a Nagy-Dunán a mintegy 16 kilométerre lévő Lórévre. Vízre tesszük a hajót, közben egy jellegzetes dunai halat, egy márnát fedezünk fel, amint a sekély parti vízben hűsöl.

20190510_132017_masolata.jpgA Duna partja Szigetújfalu közelében

Jó időben, nyugodt vízen haladunk dél felé, közben lassan-lassan fogynak a folyamkilométerek. A Dunának ez a szakasza nem különösebben látványos olyan értelemben, hogy az egész szakaszon egyetlen település sincs, tehát nehéz bármihez is viszonyítani, merre járunk pontosan. Legfeljebb a folyamkilométereket jelző táblák alapján lehet tájékozódni, de azokból meg egy csomó a túlsó parton van.

20190510_140246_masolata.jpgIlyen kis bungalószerűséget többször láttunk a parton. Valószínűleg horgászok használhatják őket

20190510_140843_masolata.jpgFák, folyó, felhők

Ami tetszik: sok-sok vízimadarat – főleg vadkacsát – látunk a vízitúra során. Ami nem tetszik: számos helyen borzasztóan szemetes a part. Ez egyrészt abból következik, hogy a Duna sok szemetet, hulladékot szállít. Másrészt viszont egészen biztos, hogy az emberek is egy csomó kacatot hoznak le a folyópartra, hogy így szabaduljanak meg tőle. Máskülönben hogy kerülnének a Duna partjára a fák közé kibelezett mosógépek, hűtőszekrények?

Három uszályt és mindössze öt embert (többségében horgászt) számoltunk össze, amikkel, akikkel a 16 kilométer alatt találkoztunk. Az evezés nagy része úgy telt, ahogy ebben a videóban látható.

Lórévnél szintén a kompnál szállunk ki (a folyó túloldalán lévő Adonyba megy innen a rév).

20190510_154202_2.jpgÉrkezés előtt a lórévi kompnál

Egy elhagyatott kápolna érdekes története

A Dunától kicsit beljebb, de ártéri részen álló Zichy-kápolnát akarjuk megnézni. A magában, szinte elhagyatottan álló épület és környezete ideális lehetne egy thriller forgatásához, olyan.

20190510_164758_masolata.jpgA lórévi Zichy-kápolna

Ahhoz, hogy bejussunk a kápolnába, a kompnál lévő büfében kell elkérni a kulcsot. De miért is érdekes ez a kis templomocska? A több mint százhetven évvel ezelőtt itt történtek miatt. Lórév mellett e helyütt végezték ki 1848. szeptember 30-án Fejér megye volt alispánját, Zichy Ödön grófot. Azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel. Az ítéletet a Görgei Artúr (ebben az időben őrnagyként Csepel-sziget parancsnoka volt) vezette katonai rögtönítélő bíróság hozta, s még aznap este végrehajtották. A grófot felakasztották. A neogótikus kápolnát 1858-59-ben emelte a Habsburg császári család Zichy Ödön emlékére. Mivel a kivégzés helye ártér, mesterséges dombra építették.

20190510_163700_masolata.jpgA Zichy-kápolna belülről. A kép bal szélén a falon lévő repedés és a málló vakolat azt mutatja, hogy az épülettel nem törődnek. A kápolnában 2009-ben nyílt kis kiállítás Zichy Ödön elítéléséről és kivégzéséről. Azóta valószínűleg a kutya sem járt itt

Az ország egyetlen szerb többségű faluja

Szigetzugi túránk utolsó helyszínére, Lórévre érkeztünk. Erre a településre már utaltunk, amikor Ráckeve történetéről volt szó: sok ráckevei szerb család költözött ki ide. „Lóréven alig háromszázan élnek, viszont a lakosság 99 százaléka szerbnek vallja magát. Anyanyelvük szerb, de természetesen magyarul is tudnak” – mutatta be a falut Jáki Réka néprajzkutató, az Árpád Múzeum igazgatója. A település első szerb lakói az 1600-as évekbeli török támadások elől menekülve érkeztek ide.

20190510_171501_masolata.jpgSzerb nyelvű feliratok a lórévi temetőben

Lórév elzárt településnek számított, ami kedvezett a nemzetiségi hagyományok megmaradásának. Viszont egy ideje fiatalokból álló tánc- és színjátszó csoportja van a falunak. Több helyre utaznak: szerb lakosságú településekre, például Pomázra, Százhalombattára, Tökölre, de külföldre is. „Azt lehet mondani, hogy most már van egyfajta »átjárás«, mégis hagyományaikban, kultúrájukban, nyelvükben és megőrzött történelmi tudatukban megmaradtak szerbeknek” – tette hozzá Jáki Réka.

20190510_171516_masolata.jpgA temető keresztje

Szóval ilyen falvak (is) vannak a Csepel-szigeten. Nagy tétben mernénk fogadni, hogy mindez sokak számára egyáltalán nem ismert – de talán ezek a különleges adottságok, vagyis a nemzetiségi múlt és jelen, a kevésbé ismert régészeti-történeti emlékek, illetve a Szigetzug páratlan természeti értékei vonzóvá teszik Pest megyének ezt a térségét.

Egy rövid, háromperces drónvideóban érdemes még egyszer megnézni pár nevezetességet azok közül, amelyekre a Csepel-sziget déli részének turizmusa épülhet, amelyek miatt megéri felkeresni a Szigetzugot.

Befejezés és elköszönés

Amikor mintegy másfél hónappal ezelőtt elindítottuk a DANUrB programmal foglalkozó írásainkat, azt a címet adtuk az első blogbejegyzésnek: „Elindul egy blog, elkezdődik egy utazás”. Most elérkezett az utazás vége, befejeződik az utolsó bejegyzés. Nem titkoljuk, kicsit fáj a szívünk, mint amikor vége az ember szabadságának, vége a vakációnak, vagy amikor haza kell jönni egy nyaralásból. Megmarad viszont minden élmény; és remélhetőleg arra is sikerült rávilágítani, hogy a blog bevezetőjében említett „Duna menti kontextus” mit jelent és miért fontos a felkeresett települések életében. De ami talán ennél is lényegesebb: sem a Dunakanyar, sem a Szigetzug nincs a világ végén. A kulturális emlékeket és a természeti értékeket bármikor fel lehet keresni, meg lehet ismerni. Egy kicsit ehhez is próbált útmutatót, fogódzót adni, leginkább pedig kedvet csinálni ez a blog.

20190507_172153_masolata.jpg

VÉGE A DUNAI MESÉK CÍMŰ BLOGNAK

A ráckevei szigetek

7. rész: Senki szigete, Balabán-sziget, Angyali-sziget

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Egy vadregényes lagúnában

Ha észak felé indulunk el a Kis-Dunán a Kerekzátonytól, Ráckeve területén több szigetet is találunk. Az első a Senki szigete, mindössze néhány percnyire van csónakkal a Kerekzátony csücskétől. Lakatlan, jobban mondva leginkább hódok és vízimadarak lakják. Szemben vele, a Duna-ág bal partján hangulatos lakásétterem található, melyet a folyó felől, evezve közelítünk meg. Ilyen sem volt még, hogy csónakkal menjünk kocsmába...

20190509_184501_masolata.jpgA söröző „bejárata” a Duna felől. A háttérben a Senki szigete

Tovább haladva északi irányban átevezünk az Árpád híd alatt. Nem sokkal ezután, jobb kéz felé kezdődik a Balabán-sziget, vagy Balabán-lagúna. Ez a több mint egy kilométer hosszú sziget Anton von Balabanról, Savoyai Jenő fővadászáról kapta a nevét, aki a Savoyai-kastélyból átjárt a szigetre vadászni – tudtuk meg Schenk József vízitúra-szervezőtől. A szigetet a parttól elválasztó kis csatorna eleinte még szélesebb, majd egyre inkább összeszűkül, helyenként csupán pár méter.

20190626_111030_masolata.jpgA Balabán-lagúna elején

Mindkét oldalon víkendházak szegélyezik a csatornát. A vízinövényekkel sűrűn benőtt vízfelület fölött szitakötők szálldogálnak, a nádasok tövében szelíd vadkacsák úszkálnak.

20190626_112709_masolata.jpgVadkacsák a Balabán-lagúnában

Nehézkes az előrehaladás, mert minden egyes csapásnál rengeteg hínár tapad az evezőre. Érezhetően a fenék is be van nőve vízinövényekkel, valószínűleg ezért sem lehet bejönni ide motoros ladikkal. Mindenütt sűrű a növényzet; sokszor le-le kell hajolni a csónakban ülve, hogy át tudjunk jutni a víz fölé belógó ágak alatt. Aztán következik egy még izgalmasabb rész: jön egy picike hidacska, ami alatt csak úgy tudunk áthaladni, hogy már-már hanyatt kell feküdni a csónakban, és a híd alját megfogva centiméterről centiméterre hajtjuk át magunkat alatta.

20190626_112723_masolata.jpgBelógó ágak, nád és a híd

A Balabán-lagúna jókora szakaszán békalencse borítja a vizet. Olyan, mintha nem is vízen, hanem valami érintetlen mocsárban lennénk.

20190626_112911_masolata.jpgA zöld számtalan árnyalata. A világoszöld békalencsés felület a víz

20190626_112919_masolata.jpgEvezés a békalencsén

A szűk csatornában amúgy is izgalmas az evezés, de még kalandosabb lesz, amikor egy hattyúcsalád –a „szülők” és négy kis fiókájuk – mellett akarunk elmenni. Az egyik madár csőrét kitátva sziszegni kezd, és felénk indul. Alig lehet kiderülni őket, olyan keskeny a csatorna. A másik hattyú is támadásba lendül, mi pedig evezőinkkel próbáljuk távol tartani. Meghátrálnak, tovább megyünk.

A sziget végénél újabb „bújócska” vár ránk: ezúttal egy hosszú stég jelenti az akadályt. Átevezünk alatta és visszajutunk a Kis-Dunára.

20190626_114231_masolata.jpgA Balabán-sziget vége

A legnagyobb ráckevei sziget

Az Angyali-sziget szinte rögtön a Balabán-sziget végénél kezdődik. A nyugati ágon indulunk el, hogy megkerüljük.

Ráckeve legnagyobb szigete állítólag onnan kapta a nevét, hogy Mátyás király vadászterülete volt, és amikor a király elhajózott mellette, így kiáltott fel: „Ez egy angyali hely!” Van olyan változat is, ami szerint Mátyás nemcsak vadászni, hanem szeretőivel találkozni járt a szigetre, ilyenkor angyali örömök vártak rá. Más legendák szerint a tatárok, vagy a törökök elől ide bújva menekült meg a város lakossága, amit angyali csodának tartottak.

Forrón süt a júniusi nap, csodálatosan nyugodt a víz. A csendet egy csobbanás töri meg a sziget felől: egy kutya ugrik a vízbe egy stégről. Aztán követik a gazdái is.

20190626_121528_masolata.jpgAz Angyali-sziget partja

A sziget északi csücske háborítatlan, nádasos terület, vízimadarak költő- és lakóhelye. A nádcsomók között kisebb lagúnák vannak, itt is át lehet evezni a Kis-Duna keleti ágára. Mi azonban megkerüljük a szigetcsúcsot, úgy fordulunk rá az Angyali-sziget másik oldalára.

20190626_122402_masolata.jpgÍgy néz ki az Angyali-sziget északi vége

Kis evezés után elérjük a kiskunlacházi szabadstrandot. Hogy felfrissüljünk, kikötünk, fürdünk egyet, átúszunk a sziget partjára, majd vissza. A strand sekély vízében, közvetlenül a partnál apró halak úszkálnak. Időnként egy-egy balin csap oda hozzájuk, néhány ilyen látványosabb „rablást” nekünk is sikerül elkapnunk.

A szabadstrandon valaha nagy élet lehetett, legalábbis erre következtetünk a part építményeiből. Sportpálya, óriáscsúszda, büfé található nem sokkal a víz mellett. Mindez mára azonban az enyészeté: benőtte a gaz, elhagyatottan áll valamennyi.

20190626_134422_masolata.jpgFürdőzők a kiskunlacházi szabadstrandon

Lassan indulunk. „Irány Dömsöd?” – kérdezi egy idősebb fürdőző férfi, amikor elhaladunk mellette. „Á, csak a Kerekzátony” – feleljük.

Visszafelé

Hosszú szakaszon evezünk vissza Ráckeve központjába. Továbbra is hihetetlenül békés a víz, kedvünkre gyönyörködhetünk a tájban.

20190626_140213_masolata.jpgKis-dunai hangulat

20190626_140553_masolata.jpgEz a hattyúcsalád nem akart megtámadni minket

Egy idő után elérjük a Balabán-szigetet. Megtaláljuk a stéget, ami alatt átbújva kijöttünk a lagúnából

20190626_142505_masolata.jpgA kép közepén látható stégnél lehet bejutni a Balabán-lagúnába

Ráckeve tornyai közül először a szerb templomé tűnik fel, ahogy közeledünk a városhoz. Majd lassacskán a többi is, az Árpád híd pedig azt jelzi, nemsokára visszaérünk túránk kiindulópontjához.

20190626_144618_masolata.jpgAz Árpád híd észak felől

A Vadkacsa strandon kötünk ki. Erről a szabadstrandról írtunk már egy korábbi bejegyzésünkben. Hogy mennyire jól kiépített, most látszik igazán. Klassz a partja, tiszták a vizesblokkok és a zuhanyzók, játszóterét gyerekek vették birtokba, biciklitárolók állnak a bejárat közelében. Büféje is olcsó.

20190626_155405_masolata.jpgCsónakunk és strandolók a Vadkacsa szabadstrandon

Nincs messze innen már a Kerekzátony. Jó volt ez a kis-dunai evezés, most aztán már mindent láttunk Ráckevéből. Csupán az a kérdés, mikor jöjjünk vissza legközelebb. Mert ide vissza kell jönni, nem vitás.

20190626_155454_masolata.jpgVége a vízitúrának

VÉGE A HETEDIK RÉSZNEK

A következő (befejező) rész tartalmából:

A svábok Szigetújfaluban – Régészeti lelőhelyek a falu környékén – A Nagy-Dunán evezünk – Egy elhagyatott kápolna érdekes története – Az ország egyetlen szerb többségű települése

Ingyenesen a Tűztoronyba!

Szombaton belépődíj nélkül látogatható Ráckeve kilátója

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

A lejjebb olvasható, Kulturális kalandozás a Kis-Duna mentén című blogbejegyzésben részletesen írtunk Ráckeve egyik leglátványosabb nevezetességéről, a Tűztoronyról és a régi városháza épületéről, amelynek tetején ez a kilátó magasodik. Ám azért érdemes újból foglalkozni vele, mert szombaton a Szigetzugi Duna Napok keretében 10 és 16:30 között a Tűztorony ingyenesen látogatható.

20190507_161548_masolata.jpgA régi városháza és a Tűztorony

A kilátót 2009-ben nyitották meg, 40 méterrel emelkedik a város fölé. Remek körpanoráma csodálható meg innen: a Csepel-sziget déli részét csaknem teljesen belátni. Mutatjuk, merre mi látható a Tűztoronyból.

20190508_120535_masolata.jpgA szerb templom harangtornya és a város nyugati része

Nyugat felé tiszta időben a Velencei-hegységig ellátni.

20190508_120542_masolata.jpgA Tűztorony harangja és a kilátás északi irányban

Észak, északnyugat felé Százhalombatta látszódik a Dunai Finomító jellegzetes ipari létesítményeivel, illetve a Budai-hegység is kivehető a horizonton.

20190508_120744_masolata.jpgRáckeve belvárosa a Kis-Dunával és az Árpád híddal

A Kis-Dunán a távolban az Angyali-sziget is látható.

20190508_120807_masolata.jpgEz látható keleti irányban: az Árpád híd, a rendőrség, a Duna-ág túloldalán pedig az Alföld északnyugati része

20190508_120900_masolata.jpgDél felé fut a Kossuth Lajos utca, lejjebb a református és a katolikus templom tornya. A Kis-Dunán a Senki szigete

A Tűztoronyról és a régi városházáról további érdekességek az említett blogbejegyzésben olvashatók. A Szigetzugi Duna Napokon, amit a nemzetközi Duna-nap alkalmából tartanak, péntektől vasárnapig Ráckeve mellett Szigetbecsén és Szigetújfaluban lesznek programok. 

Kulturális kalandozás a Kis-Duna mentén

6. rész: Ráckevétől Szigetbecséig

standard_logo_image_danurb_1.png

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Megélénkül a ráckevei Duna-part

Evezéssel kezdjük a napot: hogy stílusosak legyünk, csónakkal megyünk egy szerdai reggelen a csónakos piacra a Kerekzátonyról. (Az igazság az, hogy mással nem is nagyon tudnánk…) Ez a szerdánként és szombatonként tartott ráckevei piac arról kapta a nevét, hogy régen az árusok csónakból árulták portékáikat a Duna-parton, és a piacra sokan csónakkal is érkeztek. Csónakos vásárlók ma is akadnak, de a piac sok tekintetben átalakult: a kereskedők többsége autóval jön, és abból pakolja ki áruját a Kis-Duna menti Szegedi Kis István sétányon.

A piacon szerdán is élénk a forgalom. A választék széles: zöldségek, gyümölcsök, húsfélék, palánták, virágok mellett ruhák, játékok, könyvek, élőállat kapható.

20190508_095548_masolata.jpgPiaci pult a Kis-Duna partján

„Mondják a rossz időt szombat délutántól, de remélem, a piac még kitart” – beszélget egy fiatal árus a szomszéd standnál álló ismerőseivel. Két idős néni szatyrokat cipel. „Megyek a temetőbe, utána meg a belgyógyászatra” – mondja egyik a másiknak. Egy biciklijét toló bácsi egy árussal diskurál, majd elköszön: „Indulok a bankba”. Zajlik az élet a csónakos piacon.

20190508_095647_masolata.jpgA palántákat és egyéb árukat ma már autóval hozzák a piacra. A háttérben a Hajómalom

Ezt látni kell! A Hajómalom

A sétányon, nem messze az Árpád hídtól horgonyoz a Kis-Dunán egy háznak tűnő furcsa szerkezet. A partról egy-egy gerendahídon lehet megközelíteni. Az egész építmény fából készült; a muris látvány természetesen nem más, mint a Hajómalom. Ilyen különleges, ráadásul működőképes malomszerkezetet nem találni másutt Magyarországon.

Blogbejegyzésünk alatt, A ráckevei Hajómalom című részben a Szigetzugi Duna Napokhoz kapcsolódva bővebben írtunk a Hajómalomról. Ezért itt nem ismételjük meg, mi maga ez a szerkezet, hol és hogyan működtek régen, illetve a ráckeveit mikor újították fel. Másról lesz szó. Legfőképpen arról, hogy a Hajómalomnak számtalan történeti, ipartörténeti, műszaki és néprajzi vonatkozása van. Az egész szerkezet pedig a maga mivoltában – és erre aligha gondoltunk volna a meglátogatása előtt – fantasztikus, a szó legnemesebb értelmében vett esztétikai élmény.

20190508_111831_masolata.jpgA Hajómalom az Árpád híddal

20190508_102810_masolata.jpgA Hajómalom belseje

A Hajómalom tetőszerkezete tényleg egy házat idéz, belül azonban egy bonyolult őrlőszerkezet foglalja el a nagy részét. A falakon régi fotók, dokumentumok, leírások alapján kapunk átfogó képet a hajómalmok működéséről. De a legérdekesebb, amikor beindul a szerkezet, és erős zúgás, mondhatni munkagépzaj közepette láthatjuk, milyen az őrlés.

20190508_102712_masolata.jpgIlyen fogaskerekek segítségével történik a gabona őrlése

Bámulatos, ahogy egyben van itt az őrlés technikája, folyamata, a tökéletesen megszerkesztett faszerkezet szépsége, és alapvetően az, hogy a szemünk láttára zajlik egy mintegy száz évvel ezelőtti, vagy még régebbi munkafolyamat, aminek ráadásul rögtön megvan az eredménye a megőrölt búza, a liszt formájában. Nem vitás, a Hajómalom Ráckeve olyan nevezetessége, amit a legjobban azzal az angol kifejezéssel tudunk leírni: must see (látni kell)!

Szőgyényi Gábor, a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány elnöke elmesél egy-két érdekességet. Megmosolyogtató például, hogy a házhajó részen kapott helyet régen a molnárcsobogónak nevezett árnyékszék. Az pedig elismerésre méltó, ahogy, amilyen összefogással megvalósult a Hajómalom újjáépítése: Ráckeve testvérvárosa, az erdélyi Gyergyócsomafalva biztosította a rekonstrukcióhoz szükséges faanyagot.

Szőnyi István és Patay László Ráckevén

Az Árpád híd belvárosi hídfőjénél, néhány perces sétára a Hajómalomtól a Patay László Városi Képtárat találjuk.

20190507_162503_masolata.jpgA képtár épülete

Ne tévesszen meg senkit, ha esetleg nem ismerős Patay László neve, mert a galéria az egyik legizgalmasabb kiállítóhely Pest megyében a Duna mentén! Patay László komáromi születésű Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára volt. Olyan mestereknél tanult, mint a Művészeti anatómia című könyvével világhírűvé vált Barcsay Jenő, vagy Szőnyi István. Apropó, Szőnyi István! Vele már „találkoztunk” Zebegényben, de nem gondoltuk volna, hogy Ráckevén is „összefutunk”. A képtárban ugyanis épp egy időszaki Szőnyi-kiállítás látható.

20190509_161925_masolata.jpgPatay László: Szőnyi című festménye

Érdekes az is, hogy Patay László életét valahogy összekötötte a Duna. Komáromban született, a Zebegényben élt Szőnyi volt a mestere, és Ráckevén telepedett le. Mintha csak a folyó menti településekre fűzte volna fel az életét. (Fiatalkorában állítólag átúszta a Dunát.)

20190509_161812_masolata.jpgPatay László: Emlékmű című táblaképe. Érdekessége, hogy számos világhírű festmény egy-egy jelenete vagy alakja található rajta

A galériában Patay hihetetlenül látványos képei mellett kortárs alkotók festményeit láthatjuk; több olyat is, ami Ráckevét, a város egy-egy jellegzetes részét ábrázolja. Ugyanakkor a hazai festészet kiválóságainak alkotásai is feltűnnek a képtár falain. Szőnyi mellett volt már itt egyebek mellett Benczúr Gyula-, vagy Szinyei Merse Pál-kiállítás. Megérte betérni ide, remek kiállítóhely. Must see II.!

Kilátás a Tűztoronyból

És a Ráckeve belvárosában található látványosságok sorának még mindig nincs vége! Átgyalogolunk az alig pár száz méterre lévő Tűztoronyhoz, ahova szerdától vasárnapig 10 és 17 (hétvégén 18) óra között minden egész órában lehet felmenni. A kilátó a régi városháza 1901-ben épült, szecessziós stílusú, alföldi városházákat idéző épületének tornyában található.

20190507_161711_masolata.jpgA régi városháza a Tűztoronnyal. Az épületben jelenleg a Ráckevei Járási Bíróság működik

Szétnézünk a toronyból: a derült időben a nyugati horizonton látszik a Velencei-hegység, a Nagy-Dunát szegélyező hosszú fasor, észak felé Százhalombatta, a Budai-hegység és az Angyali-sziget a Kis-Dunán, keleti irányban a kiskunlacházi templom és az Alföld Pest megyei része. Dél, délkelet felé a város Pokolhegy nevű része, amellyel kapcsolatban az idegenvezető (vele lehet felmenni a toronyba) kitér a név eredetére. Az egyik változat szerint azért nevezik így, mert ha arrafelé felkapja a homokot a szél, és a lemenő Nap sugarai pirosra festik, akkor olyan a színe, mint a pokol tüze. Egy másik alapján azért ez a városrész neve, mert a második világháborúban romákat gyilkoltak le itt. Él egy olyan legenda is, miszerint a tatárjárás idején egy asszony megjósolta, hogy aki itt marad, elpusztul. A lakosság egy része ekkor az Angyali-szigetre menekült, aki maradt, azt lemészárolták a tatárok.

20190508_120748_masolata.jpgBelvárosi panoráma a Tűztoronyból: a kis tornyos épület a Patay László Városi Képtár, a távolban, a Duna-ág közepén az Angyali-sziget

Vannak egyéb érdekes történetek is. A toronyban az őrök régen kályhánál melegedtek, ölben vitték fel a tűzifát. Negyedóránként meg kellett kondítaniuk a fenti kis harangot annak bizonyítékául, hogy nem aludtak el. Tűz esetén piros zászlót tűztek ki, amely abba az irányba mutatott, ahol égett valami.

Kastély a város szélén

Ráckeve jelentős, szintén országszerte ismert épülete a Savoyai-kastély, a belvárostól északi irányban, a HÉV végállomása felé található. Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint 1702-ben francia és bécsi mintára épült Savoyai Jenő francia herceg, német-római császári hadvezér számára, barokk stílusban. 2015 végén még voltunk itt egy konferencián, de egy ideje hiábavaló a bejutással próbálkozni: a kastély zárva, tudomásunk szerint jelenleg a nemzeti vagyonkezelő üzemelteti. Korábban szálloda és étterem működött benne.

20190509_165318_masolata.jpgRácsok mögött a kastély központi része; az épület sajnos nem látogatható

Visszamegyünk a Szegedi Kis István sétányon kikötött csónakunkhoz, hogy Szigetbecse felé vegyünk az irányt a Kis-Dunán. Jó nagy sétát tettünk két nap alatt Ráckevén, de nagyon is megérte. A legfontosabb dolog, amit tapasztaltunk, amire rájöttünk: Ráckeve tökéletes program. Ha csak azt nézzük, hogy a belvárosban pár száz méternyi távolságra egymástól olyan látványosságok találhatók, mint a képtár, a Hajómalom, a Tűztorony és a szerb templom, akkor a Duna egyik legizgalmasabb kisvárosa ez. Tudjuk, hogy furcsa és valószínűleg képzavar is, mégis azzal a kifejezéssel illetnénk Ráckevét, hogy kulturális kalóriabomba. Must see! És még nem is szóltunk a kis-dunai lehetőségekről, élményekről.

Előbb-utóbb azok is jönnek óhatatlanul. Például most, amikor Szigetbecsére evezünk a napos, de szeles időben.

20190508_133933_masolata.jpgNemsokára Szigetbecsére érünk

20190508_140928_masolata.jpgA szigetbecsei szabadstrand. A fürdés mellett vízitúrázók számára alkalmas kikötőhely. A Ráckevével gyakorlatilag egybeépült Szigetbecse nem közvetlenül a Kis-Duna partján, hanem néhány száz méterrel beljebb található, a folyótól egy holtág választja el

André Kertész emléke Szigetbecsén

„A természeti értékek és az André Kertész Múzeum vonzza ide az embereket” – tájékoztat Takács András polgármester, miközben a falut járjuk. Szigetbecse rendezett, ha lehet ezt mondani, „pofás” település. A mai napig erősek a sváb hagyományok, a második világháború végéig majdnem teljesen német faluban most is sokan német nemzetiségűnek vallják magukat.

A természeti értékekről kicsit később, most menjünk be az André Kertész Emlékmúzeumba! A budapesti születésű és a 20. századdal egyidős világhírű fotóművész, André Kertész (eredeti nevén: Kertész Andor) gyerekkorának nagy részét Szigetbecsén töltötte. Az emlékmúzeumot halála után két évvel, 1987-ben hozták létre. Az 1936-tól New Yorkban élt fotós 120 képet és személyes tárgyakat hagyott az intézményre, amelynek olyan nagy híre van, hogy Takács András elmondása szerint például Argentínából, Dél-Koreából, Görögországból, Japánból, Németországból, Máltáról jönnek ide az André Kertész képeire kíváncsi turisták.

20190509_114104_masolata.jpgRészlet a kiállításból. A fényképek egy része néprajzi, sok más pedig szociofotónak is elmehetne

A polgármester úgy látja, az André Kertész-örökségre kell „felépíteni” a falut, mert ez elterjeszthető a világban. A művész emlékére a közeljövőben szobrot szeretnének állítani.

20190509_115253_masolata.jpgAz emlékmúzeum épülete

Egy érdekes húsvéti szokás: a tojásfutás

„Reneszánszát élik a sváb hagyományok Szigetbecsén” – mondja Takács András. Ilyen például az úgynevezett tojásfutás. De adjuk át a szót a polgármesternek, aki másfél percben foglalja össze, miről is van szó!

A tojásfutás eredetileg egyfajta verseny volt a két legény között, mert a lerakott tojássoron ellenkező irányban futva minél több tojást kellett felszedniük, és bele kellett rakni egy asztalon elhelyezett kosárba. „Ez hosszadalmas volt, mert 5-6 tojásnál többet nem tudtak összeszedni, így többször vissza kellett szaladni a kosárhoz” – olvasható Kiss Marianna: Wetsch a mi Szigetbecsénk (Szigetbecse, 2014, 145. oldal) című helytörténeti munkájában. A győztes az volt, aki előbb fel tudta szedni a saját tojássorát.

Tanösvény a természetvédelmi területen

És akkor most vissza a természetbe! A településen a holtág és a Kis-Duna között van egy helyi természetvédelmi terület, amit a Tőzike tanösvényen lehet végigjárni. Az öt állomásból álló kis kirándulásra leginkább iskolai csoportok jönnek.

20190508_162251_masolata.jpgA kis-dunai holtág a tanösvény elejénél

Az út réteken, szántóföldeken, erdőn át vezet. Takács András ottjártunkor azt mondta, május végén kezdődik karbantartás a tanösvényen. Ami rá is fér az erdei utakra, mert például nem mindenhol egyértelmű a jelzés, van, ahol az utat kidőlt fák zárják el, továbbá a tanösvény tábláit sem árt helyrehozni. De azért klassz ez a kis kirándulás, az ösvény helyenként kifejezetten vadregényes.

20190508_164222_masolata.jpgPéldául itt. Átkelés egy mocsaras-vizes-erdős területen

Hirtelen és elég közelről mély, furcsa, hörgésszerű hang töri meg az erdő csendjét. Mi volt ez? Majd egy őzbak ugrik elő a sűrűből nem messze tőlünk, aztán kisvártatva még egy. „Őzikék a Tőzikén” – sütünk el egymás között egy szójátékon alapuló olcsó poént.

Egy élményekkel teli nap végén evezünk vissza a Kerekzátonyra. Gondolatban már a következő napokra készülünk, de előzetesen csak annyit árulunk el: kimerészkedünk a Nagy-Dunára, sőt, még kocsmába is csónakkal fogunk menni!

20190508_184817_masolata.jpgStégek és nádasok a Kerekzátony oldalában

20190508_193521_masolata.jpgEsteledik a Ráckevei-Dunán

VÉGE A HATODIK RÉSZNEK

A következő rész tartalmából:

Az Árpád hídtól északra a Kis-Dunán - Nádasok között, lagúnákban - Hangulatos sörkert a stég mögött

 

 

 

 

 

 

A ráckevei Hajómalom

Szombaton, a Szigetzugi Duna Napokon ingyenesen látogatható a város egyik legkülönlegesebb látványossága

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Szombaton ingyenesen látogatható a ráckevei Hajómalom, amelyről blogunk előző részében azt írtuk, hogy a város országszerte egyedülálló nevezetessége. A hajómalom, mint szerkezet, a vízimalom sajátos típusa. Abban különbözik tőle, hogy nem partra építették, hanem helyét változtatni lehetett, és annak érdekében, hogy megfelelő hajtóerőhöz jusson, a legelőnyösebb vízjárásnál lehorgonyozták. Régen sok-sok hajómalom őrölt folyóinkon (a Duna és a Tisza mellett például a Dráván, a Maroson, a Murán, a Szamoson, a Vágon), de a 20. század elejétől egyre több ilyen szerkezet pusztult el. A ráckeveit 1967-68 telén összezúzta a jég. Felújítását 2007-ben kezdték meg, majd 2010-ben készültek el vele. Ma ez az ország egyetlen működő hajómalma – az őrléshez szükséges energiát azonban lassú folyása miatt nem a Kis-Duna, hanem elektromos áram szolgáltatja. A ráckevei Hajómalomban készülő lisztből a helyszínen vásárolni is lehet.

20190508_105019_masolata.jpgAz őrlőszerkezet részlete

„A hajómalmokat régen József nap (március 19.) után vontatták és kötötték ki, András napkor (november 30.) pedig hazavontatták, hogy a Duna jege ne törje össze a szerkezeteket. Volt is egy ilyen mondás, hogy »András, hazaláss«, ami a hajómalmok bevontatására vonatkozott” – mesélte Szőgyényi Gábor, a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány elnöke. A malmokat érdekes módon viszonylag gyorsan, három ember néhány órás munkájával szét lehetett szerelni. Magát a szerkezetet úgy kell elképzelni, hogy két hajótest összekapcsolásából van összeállítva. A nagyobbik az úgynevezett házhajó, a kisebbik a kishajó, völgyhajó, vagy tombác. A két részt gerendákkal kapcsolták össze, a hajók közötti közlekedést kis gerendahíddal biztosították. A vízi kerekek a két hajótest között kaptak helyet.

20190507_171509_masolata.jpgElöl a kis-, hátul a nagyhajó, köztük, a kép közepén a vízi kerekek látszanak. A Hajómalmot két, korláttal ellátott hídon lehet megközelíteni

Az őrlés, amit a Hajomalom meglátogatásakor meg is lehet tekinteni, a búzaszemek megtisztításával kezdődik, a terményt ezután beöntik a koptató garatba. A már meghámozott búza utána a tolócsigákba kerül, ahol nedvességet kap, és megkezdődik az úgynevezett durva őrlés. A következő folyamat a szitálás, majd ismét őrlés, úgynevezett finom őrlés után háromféle liszt, finomliszt, rétesliszt és grízes liszt hullik ki a szitán.

20190508_105730_masolata.jpgA háromféle „végtermék” az őrlés után

A Hajómalmot tehát már csak azért is érdemes felkeresni, mert ezt a technikát, technológiát másutt így, testközelből nem láthatjuk Magyarországon. E mellett pedig betekintést kapunk a vízimolnárok életébe, munkájába, egy ma már jóformán feledésbe merült mesterség mindennapjaiba. Mindezt most hétvégén, június 29-én, a Szigetzugi Duna Napokon ingyenesen lehet megtenni. Ez a nap egyébként a nemzetközi Duna-nap, amelyet a folyó menti országokban mindenhol megtartanak. A Csepel-szigeten Ráckevén, Szigetbecsén és Szigetújfaluban lesznek rendezvények ebből az alkalomból.

A tornyok és vizek városa

5. rész: Ráckeve

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Megérkezünk a Kerekzátonyra

A páratlan szépségű Dunakanyar után a fővárostól délre, a Csepel-sziget felé vesszük az irányt. Négy teljes napot töltünk a sziget déli részén fekvő településeken, ráckevei központtal. A táj itt egészen más: a Csepel-sziget sík területe az Alföldet idézi, amibe a lassú folyású Ráckevei (Soroksári)-Duna visz egészen különleges hangulatot. Mindössze ötven kilométerre vagyunk Budapesttől, ám ez a környezet olyan, mintha valami távoli, egyedi vízi világba csöppentünk volna.

Ragyogóan süt a nap, de hűvös, szeles az idő, amikor megérkezünk Ráckevére május elején. A révátkelőnél várjuk, hogy átvigyen a csónak a Kerekzátonyra; ez a kis-dunai sziget lesz a „főhadiszállásunk” itt-tartózkodásunk alatt. Maga a rév tulajdonképpen egy nagyobb csónak, melynek a két oldalán egy-egy pad szolgál ülésül az átkelőknek.

20190507_111308_masolata.jpgA K-1785 jelű csónak a rév. Szemben a Kerekzátony, a kép bal szélén látható facsoport pedig a lakatlan Senki szigete. A Kis-Duna jól belátható a csónakkikötőből, mint ahogy Ráckevén a Duna-ág két oldalán lévő stégek jelentik a legjobb kilátópontokat

Minket kivéve valamennyi utasát ismeri a révész. „Csabikám, húzódj beljebb egy picit, légy szíves!” „Dani, a fél kettessel jövök vissza.” Ilyen és hasonló beszélgetések hallatszanak az egy-két perces átkelés alatt. Barátságos itt a hangulat.

20190618_132630.jpgA Kerekzátony Ráckeve és Szigetbecse között a Duna-ág közepén

A Kerekzátonyon csak páran laknak ilyenkor. Jobbára horgásztanyák, nyaralók és az általunk is használt, vízitúrázók, horgászok elhelyezésére szolgáló nyári szállás áll a szigeten. Innen evezünk át nap mint nap Ráckeve központjába, a Duna-ág jobb partjára. Kezdetét veszi a város felfedezése.

20190507_123418_masolata.jpgStég közvetlenül a kerekzátonyi szállás előtt a Kis-Duna partján

Mitől lett rác? És milyen „kincseket” rejt a Duna?

Első állomásunkon, az Árpád Múzeumban Jáki Réka néprajzkutató, igazgató és Tóth János Attila régész kalauzol minket. A város múltját és jellegzetességeit bemutató kiállítás igazán látványos. Az 1440 körül, a török elől menekülő rác (szerb) lakosság által felvirágoztatott, akkor Kis Kevinek, Kis Kevének, később Ráckevének nevezett település életében mindig fontos szerepet játszott a Duna, ezért a kiállítás talán legérdekesebb tárgyai is a vízi világot, a vízi életet, mesterségeket mutatják be.

20190507_135113_masolata.jpgA halászat eszközei, kellékei: hálók, evezők, egy úgynevezett halbárka és egy halászkunyhó látványos enteriőr formájában az Árpád Múzeum állandó kiállításán

20190507_135227_masolata.jpgRáckeve országszerte egyedülálló nevezetessége, a Hajómalom makettje (a Hajómalomról a blog következő részében lesz szó – a szerk.)

A Duna Ráckevénél és a Csepel-sziget környékén másutt is tartogat érdekességeket – a víz alatt is. Hajóroncsok és -maradványok valóságos gyűjtőhelyet alkotnak a folyó mélyén. Erről és a víz alatti régészet más érdekességeiről Tóth János Attila beszél ebben az egyperces videóban

Titokzatos hangulat az ortodox templomban

„Ma már nagyon kevés, mindössze három-négy szerb család él Ráckevén. Ennek az egyik oka, hogy 6 kilométerre innen van egy szinte teljesen szerb település, Lórév, ahova egy idő után kiköltöztek a ráckevei szerb családok (Lórév Magyarország egyetlen szerb többségű települése, a faluval blogunk utolsó részében foglalkozunk – a szerk.). A másik ok: a 20. században a gazdasági válság idején felajánlották az itteni szerbeknek, hogy ha hazaköltöznek, házat, földet, munkát kapnak. Ekkor 25-30 szerb család hagyta el Ráckevét” – meséli Jáki Réka. Viszont a szerb múlt emlékeként szerencsére fennmaradt a városban egy párját ritkító épület, Magyarország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. Mátyás király uralkodása idején, 1487-ben szentelték fel. Bár ma is látható freskóinak nagy részét később, 1771-ben festették, az Istenszülő Elszenderedése templom kívül és belül egyaránt középkori hangulatot áraszt.

20190507_160926_masolata.jpgA gótikus templom,…

20190507_160649_masolata.jpg…illetve a templom és a külön álló barokk harangtorony. Az épület egyik jellegzetessége, hogy a harangtorony nem kapcsolódik a templomhoz

Úgy vagyunk vele, hogy egy ortodox templomba lépve valahogy furcsa, misztikus, titokzatos érzés kerít hatalmába. Ez ebben a 15. századi épületben még inkább így van. Sejtelmes félhomály, a falakon görögkeleti szentek arcképei, a feliratokban ószláv cirill és görög betűk keverednek. Szinte lehetetlen kisilabizálni a szavakat, de aki ismeri a cirill ábécét, egy-két nevet nagy nehezen azért ki tud olvasni. Szimeon, Efrém, Kirill, imperator – látható a falakon egy-egy arckép mellett.

szerb_templom_12_srgb.jpgTemplombelső az ikonosztázzal. Fotó: Nagy Barbara, Török György

Vasárnaponként van a liturgia, ilyenkor mintegy hat család érkezik Tökölről, Szigetcsépről. A pópa a szertartás kezdetén bezárja a templomot, senki sem jöhet be. Viszont augusztus végén templombúcsúkor bárki meglátogathatja  – tudjuk meg a bejáratnál az épület gondnokától.

szerb_templom_13_srgb.jpgFreskók minden négyzetméteren. A középkori és balkáni stílusú falfestmények Grundtovics Teodor munkái. Fotó: Nagy Barbara, Török György

Az Árpád híd egyik és másik oldala

Ráckeve területe a dunakanyari településekkel ellentétben a folyó mindkét oldalára kiterjed. A jobb, „budai” oldalon található a település központja, a legfontosabb hivatalok, intézmények, épületek. A másik oldalon kisebb területen terjeszkedik a város, de azért itt is van mit felkeresni, megnézni. Sétánkat innen, tehát a „külvárostól” kezdjük.

Előtte viszont fontos elmondani, hogy a két oldal két különféle Duna-partot jelent. A Kis-Duna jobb oldala a város leglátványosabb pontjától, az Árpád hídtól délre, mivel Ráckeve belvárosa is egyben, szépen kiépített sétány a Hajómalommal, stégekkel, csónakkikötőkkel, valamint ide fut ki a belváros több utcája. A másik oldalt inkább a fás, füves, nádasos folyópart jellemzi, közvetlenül a vízpartra épült házakkal. Itt a város, ott a természet. Persze kívülállók vagyunk, de megkockáztatjuk, hogy Ráckeve különlegességét pont ez az egymáshoz közeli, egymással együtt élő kettősség adja: a Kis-Duna mellé épült, de nem hivalkodó, nem tolakodóan jelen lévő tervezett városkép és a többé-kevésbé természetes állapotában hagyott folyópart.

20190507_164024_masolata.jpgNem véletlenül emlegetik Ráckevét a tornyok és a vizek városaként. Ezt látni a Kis-Duna bal partjáról: balról jobbra a katolikus, a református, az ortodox templom tornya és a régi városháza, a Tűztoronnyal. Utóbbit félig-meddig eltakarja a rendőrség kétemeletes, jellegtelen épülete, belerondítva ezzel a hangulatos városképbe

A Duna-ág bal oldalán vagyunk tehát, ahol nem messze az Árpád hídtól a Vadkacsa szabadstrandot találjuk. Innen a legjobb a panoráma Ráckeve belvárosára. Ám a strand kialakítása is dicséretet érdemel, mert úgy van megcsinálva, hogy akár egy „normál” Balaton parti fürdőhelynek is elmenne. Kisgyerekes családoknak kifejezetten ajánlott.

20190507_164823_masolata.jpgA Vadkacsa szabadstrand partja…

20190507_165158_masolata.jpg…és a strandi játszótér

De ami a strand mellett van, az valami rettenet. Itt éktelenkedik és ugyanúgy rontja a városképet, mint a másik oldalon a rendőrség központja, az egykori MHSZ épülete. 1990 óta áll üresen. Jó lenne, ha valamilyen értelmes funkciót találnának ennek a remek helyen lévő és jó adottságú épületnek, mert ahogy most kinéz… Inkább mutatjuk:

20190507_164620_masolata.jpgA volt MHSZ-épület. Lepusztult, elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul

Visszaindulunk az Árpád hídon át a ráckevei belváros felé. A hídról azonban meg kell emlékezni, mert építészeti szempontból és a története is érdekes. 1897-ben adták át, a második világháborúban viszont a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. 1948-49-ben építették újjá úgy, hogy az ugyancsak a háborúban elpusztult szegedi Tisza-híd maradványait is felhasználták a helyrehozatalához. A rendszerváltás utáni rekonstrukciója során nyerte el mai formáját.

arpad_hid_01_srgb.jpgRáckeve jelképe is lehetne a Kis-Dunán átívelő Árpád híd. Fotó: Nagy Barbara, Török György

A híd belváros felőli részén egyik oldalon az egykori vámház kis épületét, a másik oldalon egy pici, parkszerű területen történelmi emlékműveket találunk (Ráckeve belvárosának számos más épületéről, látnivalójáról a blog következő részében esik szó – a szerk.). Egy 1931-ben felavatott első világháborús, egy 2016-ban átadott 1956-os emlékmű és kopjafa, illetve kicsit lejjebb, a Duna-parti sétány felé egy trianoni emlékkő áll. Ha gonoszak akarnánk lenni, azt mondanánk, három az egyben; de inkább úgy fogalmazunk (mint ahogy a zebegényi Kálváriadomb esetében is tettük), egyáltalán nem biztos, hogy a történelmi emlékezet és a történelmi múlt térbeli felidézése, megjelenítése, akkor a legszerencsésebb, ha egyetlen teret, közterületet zsúfolnak tele más-más események emlékműveivel. Az úgynevezett szimbolikus térhasználat és a történelmi múltra való emlékezés nem kellően átgondolt esetei ezek.

20190507_161927_masolata.jpgElső világháborús emlékmű Ráckeve belvárosában

Maradjunk ezért a pozitív példáknál. A park mellett egy faragott, csónakra emlékeztető formában elhelyeztek egy szemléletes várostérképet, információs táblát.

20190507_161802_masolata.jpgEz alapján könnyű tájékozódni Ráckevén

Az Árpád híd tövében pedig a város egyik vízi érdekessége, az ugyancsak fából készült Balabán hajó horgonyoz. Hogy mi ez, megtudható ebből a félperces videóból.

Főutcai séták

A hídtól északra, a város főutcáján egymás mellett helyezkedik el Ráckeve két, kulturális és művelődési szempontból jelentős intézménye, az Ács Károly Művelődési Központ és a Keve Galéria. Utóbbi az Árpád Múzeum részeként üzemel, képző- és iparművészeti időszaki kiállítások helyszíne. Ha még tovább megyünk, a Savoyai-kastély (erről bővebben a következő részben – a szerk.) előtt húzódik egy tágas, füves folyóparti térség stégekkel, egy kisebb szabadtéri színpaddal. Remek panoráma nyílik innen az Árpád hídra, a szemközti Balabán-szigetre és az egész Kis-Dunára.

20190509_165600.jpgEz is egyfajta kilátóhely. Kora este szélcsendben végtelenül békés a ráckevei Duna-part

A belváros déli részén, a főutcán nem lehet nem észrevenni egy robusztus, régi épületet. Ez a Fekete Holló étterem. A késő gótikus, reneszánsz stílusú, vastag falazatú épület azonban üresen áll. Homlokzata csúnya, bejárata zárva, pedig az egésznek van valamiféle réges-régi, középkori óvárosokat idéző hangulata. Nagyon nagy kár lenne érte, ha ilyen állapotban maradna hosszú ideig.

20190507_181528_masolata.jpgEgy kis késő középkori hangulat Ráckeve belvárosában: a Fekete Holló étterem

János vitéz ráckevei volt?

Élt Ráckevén egy 1774-ben született Piringer János nevű ifjú. Édesapját gyerekkorában elvesztette, édesanyja pedig hozzáment egy Horváth János nevezetű nemesemberhez, aki a nevére vette a gyermeket (majd neve a Nepomuki taggal egészült ki). Miután a fiú édesanyja is meghalt, a mostohaapa meg rosszul bánt a kis Jánossal – ütötte, verte –, nagybátyja, Piringer György vette magához. A férfinek volt egy hasonló korú lánya, Juliska, akivel János együtt nevelkedett, és bele is szeretett. Ám a napóleoni háborúk miatt a fiúnak katonának kellett mennie. Egy idő után kapitány lett, megjárta Franciaországot, sőt a hagyomány szerint ő volt az, aki a francia fogságból hazahozott VII. Piusz pápa hátára terítette huszármentéjét, amikor a fázó egyházfőt Bolognába kísérték. Szolgálatáért Krisztus-rendjelet kapott a pápától, majd a napóleoni háborúk után visszatért Ráckevére. Gyermekkori szerelme, Juliska addigra viszont már férjhez ment.

Nyilván nem kell mondani, hogy Horváth Nepomuki János életének számos motívuma melyik közismert irodalmi alkotásunkban köszön vissza. De hogy jutott el Petőfihez ez a történet? Úgy, hogy egy másik ráckevei fiatalember, bizonyos Ács Károly (a művelődési központ névadója), aki jogot tanult Kecskeméten és Jókai Mór jó barátja volt, 1843-ban találkozott a színtársulatával a városba érkező Petőfi Sándorral. A történet befejezését Jáki Réka mondja el röviden a következő videóban.

Az irodalomtörténészek azonban – folytatta Jáki Réka – mindezt hipotézisnek tartják. „Akkor lehetne tényként elfogadni, ha Jókai és Ács Károly, vagy Petőfi és Jókai levelezésében lenne konkrét utalás arra, hogy Petőfi valóban Ács Károlytól hallotta a történetet” – mondta Jáki Réka.

Ráckevén azonban, úgy tűnik, él a legenda. Meg akartuk keresni a helyi temetőben Horváth Nepomuki János sírját, és ehhez kértünk útbaigazítást. Egy asszonyt kérdeztünk meg, hol találjuk a temetőt. „– Melyiket, a katolikusat? – kérdezett vissza. – Ahol Horváth Nepomuki János sírja van. – Húú… – János vitézé – tettük hozzá segítségképpen. – Ja!” És már mondta is, merre kell menni a temetőbe. Csak János vitéz nevét kellett kiejteni.

VÉGE AZ ÖTÖDIK RÉSZNEK

A következő rész tartalmából:

Piac a sétányon – A Hajómalom és a Tűztorony – Ráckevén is találtunk egy kiváló galériát – Szigetbecsére evezünk – Andre Kertész emléke – Mit csinálnak a szigetbecseiek húsvétkor? – Kirándulunk egy tanösvényen

 

 

 

 

 

Az Ipoly mente első fesztiválja Szobon és a környező településeken

Péntektől vasárnapig tart az Ipolyfeszt

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Szob némileg különbözik a dunakanyari települések közül. Ez a kisváros nem a tájegység legfrekventáltabb részén fekszik, hanem kicsit túl azon, és, valljuk be, talán nem ezt e települést keresik fel a leggyakrabban a Dunakanyarba látogatók. Pedig Szobnak és különösen a környékének rendkívül érdekes látnivalói, kevésbé ismert nevezetességei vannak.

Már önmagában az izgalmassá teszi a várost, hogy három tájegység találkozásánál fekszik, ami a többi dunakanyari településről nem mondható el. Szobnál találkozik ugyanis a Börzsöny, az Ipoly mente és a Dunakanyar. Szob az a település, ami kerékpáros, vízi és gyalogos túrázók remek kiindulópontja lehet. Van kerékpárútja, sőt biciklivel innen nemcsak az említett tájak, hanem kompra szállva a Visegrádi-hegység és Esztergom, illetve Szlovákia felé is tovább lehet menni. A vízitúrázók, ha az Ipolyon ereszkednek lefelé, Szobnál érik el a Dunát. A túrázóknak pedig ott a Börzsöny, no meg az Ipoly túloldalán, a szlovák területen lévő Kovácspataki-hegyek felkeresése is megér egy misét.

20190502_111348_masolata.jpgVízitúrás pihenő az Ipolyon

A táji környezet mellett Szob „helyi” kínálatát sem érdemes kihagyni. Az aprócska Börzsöny Múzeum remek áttekintést és fogódzót ad a környék történetéhez. A Kálvária előtti kilátóteraszról gyönyörűen belátható a Duna Zebegénytől Esztergomig. De pazar látvány nyílik a folyóra és a szemközti hegyekre a révátkelőtől is.

20190503_104844_masolata.jpgKilátás a Kálváriáról

Szobról indul a Börzsöny leghosszabb kisvasútja, ami Nagybörzsönyig visz fel. Szobtól mindössze 5 kilométer Márianosztra, ahol a pálos kolostor, a nemrég felújított bazilika, valamint a közvetlenül a szomszédságában lévő büntetés-végrehajtási intézethez kapcsolódó börtönmúzeum és a rabtemető tartogat különleges látnivalót.

fegyintezet_palos_kolostor_06_srgb.jpgA pálos bazilika és a fegyintézet bejárata Márianosztrán. Fotó: Nagy Barbara, Török György

fegyintezet_palos_kolostor_01_srgb.jpgMárianosztra látképe a pálos bazilikával, a kolostorral és a börtönnel. Fotó: Nagy Barbara, Török György

Ezen a hétvégén még inkább megélénkül a kisváros és a környékbeli települések. Június 21. és 23. között ugyanis első alkalommal rendezik meg az Ipolyfeszt elnevezésű háromnapos fesztivált; ez az ingyenes rendezvény a térség kulturális sokszínűségét hivatott bemutatni. A programok Szob mellett hat másik, köztük két szlovákiai magyar településen zajlanak. Az Ipolyfeszt ebből következően nemcsak koncertek és az ilyenkor szokásos programok egymásutánját kínálja, mert földrajzi „lefedettségéből” adódóan lehetőség nyílik az egyes falvak megismerésére, vízitúrázásra az Ipolyon, vezetett túrára a Börzsöny nyugati gerincén, de még egy várostrom eljátszására is sor kerül.

És persze a programok sorában helyet kap a Dunai mesék című blog is: beszélgetünk a DANUrB projektről és dunakanyari vízitúráinkról. Arról, hogy kapcsolódik A Pál utcai fiúk egyik szereplője Szobhoz és egy itt élt és a magyar ipartörténetben jelentős szerepet játszó németalföldi családhoz. Meg arról is, hogy került egy norvég fiatalember a 19. század első felében Szobra, és hogy lett a dualizmuskori építkezések egyik legjelentősebb vállalkozója. Történetekről, amelyek a városhoz kötődnek.

20190503_100620_masolata.jpgA németalföldi Luczenbacher család kápolnája a szobi temetőben

A Dunakanyarban, az Ipoly mentén és a Börzsönyben tehát ezen a hétvégén – ha lehet ezt mondani – egy kicsit Szob körül forog a világ.

Dunakanyari barangolásunk véget ér

4. rész: Visegrád, kisoroszi szigetorr, Dunabogdány, Verőce

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Visegrád – kicsit másképpen

Fellegvár, Salamon-torony, királyi palota – a legtöbb embernek ez a három nevezetesség, látványosság jut eszébe először Visegrád nevének hallatán. Nem véletlenül; a Fellegvár például nemcsak a Dunakanyar, hanem az ország egyik legismertebb turisztikai látnivalója. Viszont mi most mást kerestünk, mást néztünk Visegrádon: kevésbé ismert szép helyeket, vagy éppen a település olyan pontjait, részeit, amelyek nem úgy működnek, ahogy annak egy turizmusáról ismert kisvárosban működnie kellene.

Nagymarosról megyünk át komppal Visegrádra, és mindjárt a kiszállás után szembesülünk egy ilyennel: ez pedig a kompkikötő és környéke. Kiépítetlen, szinte kaotikus állapotok uralkodnak itt a Duna partján: befejezetlen építkezés (ami, úgy tűnik, nem akar haladni, mert szinte napra pontosan egy évvel ezelőtti ottjártunkkor is ugyanígy nézett ki), bekerített, használaton kívüli, csúnya területek a parton.

20190606_150935_masolata.jpgEz például micsoda?

20190606_151206_masolata.jpgÚjabb feladvány: építkezés, hajótemető, vagy roncstelep? Mindenféle törmelék, fém- és betonelemek, valamint egy szebb napokat látott jacht a kompkikötő közvetlen közelében

Tapasztalatainkat megosztjuk Félegyházi András polgármesterrel, aki úgy fogalmaz: „Ez a látvány önmagáért beszél. A kikötő magánkézben van, ahogy kinéz, az a vállalkozó tevékenységének az eredménye. Az önkormányzat hiába próbál, nem tud tenni ellene. Szerencsére Visegrád azért nem egyenlő ezzel.”

Ez valóban így van, mert a kikötőtől távolodva rendezett, gondozott településkép bontakozik ki. Ilyen a városka főutcája, ahol szépen felújított, korabeli házakat láthatunk. Némelyik előtt kis táblácska ismertet meg az épület történetével. A Dunakanyar talán egyik leghangulatosabb utcája ez, visszaadja, hogy nézhetett ki Visegrád nyolcvan-száz évvel ezelőtt.

20190606_151836_masolata.jpgFő utcai részlet

20190606_152601_masolata.jpgAz óvoda épületének „históriája”

A Fő utca eleje a 11-es útra fut ki. A főváros felől közúton, illetve a hajóval érkezőket – mivel innen nem messze van a hajóállomás – egy Mátyás király portréját formázó szobor fogadja, ami egyben emlékmű is. A szobor hátoldalán a két világháborúban elesett visegrádiak neve olvasható.

20190606_155924_masolata.jpgA szobor és az emlékmű. A hajóállomás arrébb található, de az embernek olyan érzése van, mintha nem lenne közvetlen kapcsolata a visegrádi belvároshoz vezető Fő utcával

Makovecz Imre és Visegrád

Visegrádon és a környékbeli hegyekben, több, Makovecz Imre által tervezett épületet találunk. Ha komppal érkezünk a Duna túloldaláról, a templommal együtt a Rév utcai iskola tornacsarnokának homlokzata tűnik fel elsőnek.

20190606_153813_masolata.jpgJellegzetes Makovecz-motívumok a tornacsarnok homlokzatán

A visegrádi épületek a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész életművében is kiemelkedőnek számítanak. Ezek voltak azok, amelyek megalapozták Makovecz Imre nemzetközi ismertségét. Visegrád határában, a városkától északkeletre lévő Mogyoró-hegyen álló Erdei Művelődés Háza alapgondolata, -koncepciója, hogy egyfajta kirándulóközpontként kapcsolatot teremtsen az ember és a természet között.

20190606_170647_masolata.jpgAz Erdei Művelődés Háza bejárata. A közelében lévő Jurta Kemping főépülete is Makovecz Imre tervei szerint épült

Történelmi korok maradványai a Sibrik-dombon

Ha már a Mogyoró-hegyen vagyunk, akkor lefelé ereszkedve megnézzük a Salamon-torony fölötti Sibrik-dombon található római kori és középkori romokat. A hegyről jól kitáblázott út vezet a domb felé, sőt az erdőben kerékpározásra is alkalmas aszfaltút halad. Ám a hegyről mégis inkább a Fellegvárat a 11-es úttal összekötő műúton érdemes bringával menni: az útszakasz szinte végig lejt, a közben látható dunakanyari panoráma pedig egyenesen lenyűgöző.

Visegrád római kori és kora középkori öröksége a Sibrik-dombon lévő, úgynevezett első vár és templom. A romoknál elhelyezett tábla szerint itt állt a IV. századi Pone Navata nevű erődítmény, ami a birodalom Dunai határát védte. Erre épült aztán a XI. században az ispáni vár és plébániatemplom. Szent László 1083-ban e helyütt tartotta fogva a trónjától megfosztott Salamont (aki aztán ugyanabban az évben szabadon engedett). Az építmény a tatárjárás idején pusztult el.

20190606_162508_masolata.jpgFalmaradványok és csodás kilátás a Sibrik-dombon. Szemben a nagymarosi Sólyom-sziget és a Börzsöny hegyei

Félegyházi András szerint a visegrádi idegenforgalom alapját természetesen a Fellegvár, a Salamon-torony és a királyi palota képezi, de olyan a táji-természeti környezet, hogy a turizmus a látványosságok nélkül is működne. „Egyedülálló, hogy ezek a nevezetességek, értékek néhány négyzetkilométeren belül vannak. Úgy érzem, hitelesek a látnivalóink, programjaink, ez egész évben idevonzza a turistákat” – értékelte a visegrádi turizmust a polgármester.

A kisoroszi szigetorr két arca

A Dunakanyar egyik legnagyszerűbb pontja, a folyó közepén van, imádják a strandolók és a vízitúrázók, minden korosztálynak ajánlható, mi az? Megfejtés: a Szentendrei-sziget vége (vagy kezdete), a kisoroszi szigetcsúcs, más néven szigetorr. A Dunakanyarba belógó kavicsos, homokos, fás, ligetes földnyelv, néhány kilométerre Kisoroszitól. Az egyik legpompásabb természetes fürdőzőhely, ami a Dunán létezik. Az itt pihenők választhatnak: a Szentendrei-Duna felőli oldalon fürdenek, a szigetcsúcs közepén és a Fellegvár látképében gyönyörködnek, vagy a folyó főága mellett vernek tanyát. Ebben a drónvideóban mutatjuk, hogy néz ki a szigetorr.

Ilyen a sziget vége „normál” vízállásnál. A fotó 2017. augusztus elején készült.

20170805_161602_masolata.jpgA kisoroszi szigetorr a visegrádi Fellegvárral

Ha nagyon alacsony a Duna, mint például 2018 nyarán, a főág majd’ harmadáig be lehet gyalogolni.

img_1311.JPGMessze a parttól, jócskán benn a Dunán, de a víz csak lábszárig ér

Ám most, 2019 júniusának elején, amikor a májusi esőzések miatt magas a Duna vízállása, a szigetorr egészen más arcát mutatja. Amikor Zebegényben a csónakkölcsönzőből kibéreltük a kajakot, mondták is: „Ha ügyesek vagytok, be tudtok evezni a fák közé. Érdemes.” Az egész szigetorr vízben áll ugyanis. A földnyelvnek nyoma sem látszik, ártéri erdővé változott a fürdőzők paradicsoma.

20190608_161537_masolata.jpgEz is a kisoroszi szigetorr. Csónakázni lehet a fák között

A sodrás, ami a magas vízszint miatt amúgy is nagyobb, itt még erősebb. Vízitúránk során most érzékelni leginkább, mennyire meg van áradva a Duna. Beevezünk a fák közé, de borzasztóan nehéz irányban tartani a csónakot a sodrás miatt, ráadásul egy ideje a szél is felerősödött, és pont szemből fúj. Fákba kapaszkodva állunk meg, hogy gyönyörködhessünk az ártéri erdőben, és készíthessünk pár fotót. Aztán újra evezni próbálunk, de a víz az úr: a csónak csak sodródik, sodródik a fák között, végül egy bokor tövében áll meg. Voltunk már egy pár vízitúrán életünkben, de most nincs mese, a kormányosnak ki kell ugrania, hogy kiszabadítsa a csónakot. Az evezővel próbáljuk megmérni a vízszintet, csakhogy az áramlás annyira erős, hogy a lapátot sem lehet teljesen lenyomni a fenékig, mert elsodorja a víz. A kormányos végül megtalálja a talajt a lába alatt, sikerül megfordítania és egy közeli szárazulat felé löknie a csónakot. Kényszerből kikötöttünk, és úgy döntünk, ha már így történt, felbontunk pár magunkkal hozott sört.

20190608_162929_masolata.jpgA máskor strandolásra alkalmas part egy kis része van csak szárazon

Az áradás ellenére azért van élet a szigeten. A bátrabbak ilyenkor is kempingeznek, de érkeznek kirándulók, egy kis csoportnyi gyerek meg iszapgátat épít egy farönk segítségével

20190608_162944_masolata.jpgAz erdős részen felállított sátrak jelzik, a kisoroszi szigetorra most is jönnek kempingezők

Végül is jól el lehetne itt lenni – állapítjuk meg. Azonban vár minket a Dunakanyar annak idején elsőként kialakított szabadstrandja Dunabogdányban, úgyhogy visszaevezünk a szentendrei ágra.

20190608_164848_masolata.jpgKijárat” a szigetről. A háttérben a Visegrádi-hegység

A Forgó

Élénk szélben, kisebb-nagyobb hullámokat szelve haladunk tovább. Gyönyörű a környezet, csak sajnos belerondítanak azok a motorcsónakosok, akik, mintha csak direkt csinálnák, körülbelül kétpercenként húznak el a folyón, fülsüketítő és rettenetesen idegesítő zúgással. Faragatlan alakok itt is éppúgy vannak, mint a közúti közlekedésben: egy motorcsónak csak pár méterrel előttünk vág be hirtelen elénk, pont, amikor kikötni készülünk a dunabogdányi parton.

Megérkeztünk a Forgóhoz. Így hívják ugyanis az itt található éttermet, amiről a strand is a nevét kapta. Ez volt tehát az első szabadstrand a Dunakanyarban; ma is az egyik legjobb infrastruktúrával és felszereltséggel rendelkezik. Apró szépséghiba, hogy az áradás miatt a nagy részét ellepte a víz.

20190606_185010.jpgA strand focipályáján most legfeljebb vízilabdázni lehetne

Nincs még egy ennyire szépen, praktikusan és ha lehet ezt a szót mondani, ízlésesen kialakított szabadstrand a Dunakanyarban. Az itt elvezető sétány és kerékpárút rendben tartott, a partszakaszon nyírják a füvet, jó állapotúak a fából kialakított padok, asztalok, az öltözőkabin, a játszótér, normálisan lehet parkolni. Az étterem mellett egy büfé is gondoskodik a strandolók ellátásáról: csapolt sör, fagyi, egyszerűbb meleg ételek kaphatók.

20190606_185311_masolata.jpgA dunabogdányi szabadstrand és környezete a legszebb balatoni strandokkal is felvehetné a versenyt

20190606_185204_masolata.jpgMár-már elegánsnak mondható a Forgó környéke. lIyennek képzeljük a tökéletes Duna-partot

Mit alkotott Ybl Miklós Verőcén?

Ha képzeletben átugranánk a Szentendrei-szigetet, Dunabogdánnyal nagyjából egyvonalban a Duna másik oldalán Verőcére érkeznénk. Van ennek a településnek egy különleges látványossága, ami csak a folyóról, illetve közvetlenül a Duna partján látható: a támfal. Verőcén átautózva, vagy átkerékpározva nemhogy fel sem tűnik, hanem az emberek többsége vélhetően nem is tud róla. Le kell menni a partra egy oda vezető lépcsősoron, vagy csónakba kell ülni, ha a támfal szépségében gyönyörködni akarunk. Megéri.

20190610_134813_masolata.jpgA támfal részlete; a kép előtérében egy házból közvetlenül a Dunához levezető lépcső. Az építmény védelmet nyújt az árvíz ellen

A támfal tulajdonképpen nem más, mint a közvetlenül a Duna-parton épült házakat alátámasztó kőfal. Ybl Miklós tervezte 1889-ben, mikor egy itt lakó barátjának házát építették, és ezzel a módszerrel választotta el az épületet a Dunától. A verőcei folyóparton mintegy egy kilométer hosszan húzódnak a támfalon nyugvó épületek, páratlan és egységes látványt nyújtva, és még jobban kiemelve az ide épült házak panorámáját, értékét. Mintha egy várfal védené a házsort a Dunától.

20190610_135851_masolata.jpgVárfalat idéző látvány: a támfal a Duna és egy, a folyóhoz vezető utcácska találkozásánál

20190610_135920_masolata.jpgA verőcei támfalnál búcsúzunk a Dunakanyartól

VÉGE A NEGYEDIK RÉSZNEK

A következő rész tartalmából:

Megérkezünk a ráckevei Kerekzátonyra - Mit rejt a Duna a Csepel-sziget környékén? - János vitéz ráckevei volt? - Titokzatos hangulat az ortodox templomban - A kora esti ráckevei Duna-part

A Szent Mihály-hegy két oldalán

3. rész: Zebegénytől Nagymarosig

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Ha vasúttal érkezünk

Felülről lefelé kezdtük el bejárni Zebegényt, azaz: az egyik legszebb dunakanyari kilátást nyújtó Sárkánydombról leereszkedtünk a Duna partjára. Ám itt nincsenek a folyóhoz közel eső házak, mint Szobon, mert a 12-es út és a vasút egyfajta választóvonalat képez a település és a Duna között. Habár a falu központja csak pár percnyi sétára van a folyóparttól, Zebegényben alig vannak Duna-parti utcák. A faluközpont és a part között az egyik „átmeneti” pont a vasútállomás; a 12-es útról is itt kell lekanyarodni a „centrum” felé. Aki tehát vonattal érkezik a településre, gyakorlatilag rögtön a központban találja magát. Az állomás környékének ennek ellenére még sincs olyan jellege, mintha a centrum szerves része lenne. Maga az épület a Monarchia hangulatát idézi.

20190502_192724.jpgA vasútállomás épülete a falu központja felől. A kép előterében látható kis terecskén egy 1896-os keltezésű obeliszk áll

A zebegényi Duna-part

Mivel a település és a Duna-part között nincs tehát direkt kapcsolat, a folyóparti szakaszt nem a kiépítettség jellemzi. Alaposabban szemügyre véve azonban rejlenek benne lehetőségek. Először is itt érinti a Dunát közvetlenül az EuroVelo 6 kerékpárút. Másodszor itt található a zebegényi hajókikötő. (Vele szemben pedig egy picike sziget, ami még izgalmasabbá teszi a zebegényi Duna-partot.)

20190503_130843_masolata.jpgA zebegényi hajóállomás a szigetecskével

A hajóállomás környékén csónakkölcsönző és egy lángosos – utóbbi megállásra, feltöltődésre csábít egy vízi- vagy bringatúra alkalmával. A kikötő mellett pedig hosszan, több mint száz méteres szakaszon húzódik a néhol homokos, néhol fövenyes strand. Csodás innen a panoráma a Duna túlsó oldalára: a hegyek alatt Pilismarót üdülőterülete látható. Most sajnáljuk igazán, hogy nem nyár van, mert biztos fürdenénk egyet. Nincs mese, ide is vissza kell jönni, majd ha kánikula lesz.

20190503_174724_masolata.jpgA szabadstrand Zebegényben. Sajnos az infrastruktúrája szegényes, pár öltözőkabint építettek ide mindössze

Gondolatok a dunakanyari turizmus fejlesztéséről és egy jó példa

A kikötő másik oldalán, Szob irányában a part és a kerékpárút között füves térséget találunk. Meg valami mást, ami a helyi innováció, a vendéglátás és egy jó ötlet közös eredménye: az Élesztő Plázst. (Az Élesztő név nem véletlen: egy Budapesten működő kézműves sörözőről van szó.) Ha definiálni akarnánk, mi is ez, leginkább azt mondanánk, egyfajta kiülős hely a természetben. Hogy pontosan miről szól és hogy jött létre, maga a tulajdonos és ötletgazda mondja el egy percben ebben a videóban.

Arról, hogy működik az Élesztő Plázs és milyen tervek vannak vele kapcsolatban, Tóth Imre tulajdonos ezt mondta: „Részben a helyieknek szól, olyannyira, hogy van olyan ital, amit a helyiek fogyasztanak, mivel a sörfőzőmester zebegényi. De hálózatban gondolkodunk, ami azt jelenti, hogy Nagymaroson meg másutt is szeretnénk hasonló helyet. Ennek a hálózatnak az lenne a lényege, hogy összekösse a bicikliútvonalat, a vízitúrázókat, a vonattal érkezőket. Erre épülne egy olyan szolgáltatás, hogyha valaki itt bérel biciklit, le tudja adni egy másik helyünkön. Tehát az Élesztő Plázs helyieknek és turistáknak is szól.” Tóth Imre szerint az Élesztő név jó brand, de a Plázsra sokkal inkább a Dunakanyar szeretete vonzza az embereket. „Itt úgy kell fejleszteni a turizmust, hogy a Dunakanyar értékei megmaradjanak: környezettudatosan, családbarát módon” – tette hozzá.

Az Aranyélet Zebegényben

Zebegény egyedülálló fekvése, hangulata mások érdeklődését is felkeltette. Itt forgatták például a közelmúlt egyik legsikeresebb magyar televíziós sorozata, az Aranyélet harmadik évadjának néhány epizódját. „2017 augusztusában és szeptemberében, illetve 2018 januárjában forgattunk Zebegényben. Vidékre akartuk »levinni« a sztorit, és először a Balatonra gondoltunk, de aztán rájöttünk, hogy a Dunakanyar százszor jobb helyszín. Zebegényben leszállsz a vonatról, szinte két lépésre van a folyó, és valahogy jobban szervesül az ott lakók életében. Ja, és a part nincs beépítve” – mondta Mátyássy Áron rendező, amikor arról kérdeztük, hogy találták ezt a forgatási helyszínt.

ser_4981.jpgAz Aranyélet forgatása a zebegényi Duna-parton. Fotó: HBO/Sághy Tímea

Zebegényben többek között a főtéren, a polgármesteri hivatalnál, a Kálváriadombon, a Sárkánydombon és a szabadstrandon forgott az Aranyélet.„Abszolút szuper élmény volt nekem” – mondta Mátyássy Áron.

Megkerüljük a Szent Mihály-hegyet

Élményekből szerencsére nekünk is kijut. Csónakba ülünk, hogy Nagymaros felé evezzünk a Dunán. Azt azért zokon vesszük, hogy az időjárás kissé kiszúrt velünk, mert a szél és a szemerkélő eső nem a legideálisabb a vízitúrázáshoz. Egy kajakos férfi, aki nem sokkal indulásunk után kötött ki a zebegényi szabadstrandon, azért megnyugtat: „Dömös után már nem hullámzik ennyire. Nagymaros környékén már egész jó” – szól oda a partról, miközben elevezünk mellette.

Dömösnél a legnagyobb a folyó sodrása, összeszűkül itt a Duna. Zebegényi beszélgetőpartnereink közül egymástól függetlenül többen is mondták, a dömösi átkelésnél legyünk óvatosak, nagy a sodrás, a kikötő környékén van egy örvény és hasonlók. De nincs semmi baj, siklunk tovább a vízen. Látjuk, amint hódok rágta fatörzsek borítják a partot. És halljuk, ahogy a Dunakanyar legjellegzetesebb „hegytömbje”, a Szent Mihály-hegy szikláin muflonok bőgnek. (Vagy inkább bégetnek? A hang sokkal inkább bégetésnek tűnik.) Már Szobon, a börzsönyi gyűjtemény megtekintésekor hallhattuk, a hegységben rengeteg a muflon, olyannyira, hogy a Szent Mihály-hegyen a sziklákon a vonatról és a kerékpárútról látni őket.

20190503_135908_masolata.jpgA Visegrádi-hegység és a dömösi hajóállomás (középen) a vízről

Egy idő után tényleg nyugodtabb a víz. Közeledünk Nagymaroshoz, amit az alapján állapítunk meg, hogy a jobb parton feltűnik a településsel szemközti visegrádi Fellegvár. Az időjárás a végére kompenzál minket valamelyest, mert Nagymarosra érve lassan-lassan kiderül az ég, később pedig ragyogó napsütéssel folytatódik a délután.

20190503_144538_masolata.jpgA visegrádi Fellegvár a Dunáról

A Dunakanyar legszebb sétánya

Most a nagymarosi promenádról lesz szó. Kétségkívül ez a Dunakanyar legszebb, legjobban kiépített, leghosszabb sétánya. Központi része a kompkikötő a hajóállomással, ahonnan a település központja pár perces sétával elérhető. A parton külön fut az EuroVelo 6 bicikliút és a gyalogosok sétánya. A promenád nagy előnye, hogy találni itt éttermeket, sörözőteraszt, halas és sült kolbászos büfét, fagyizót, ám a vendéglátó egységek mégsem „nyomják agyon” magát a sétányt, mert azt érezni, hogy szépen megvannak a háttérben, a promenádon pedig maga a korzózás érvényesül. Mindehhez hozzájön még a leírhatatlanul szép visegrádi panoráma.

20190518_144637_masolata.jpgA túloldalon a visegrádi Fellegvár

A dunakanyari települések közül Nagymaroson érzékelni leginkább, hogy a partszakasz és ezáltal a folyó együtt él a kisvárossal. A Duna-part itt van a legjobban hasznosítva, kihasználva – akár azt is mondhatnánk, kitalálva.

20190518_144607_masolata.jpgÉletkép a nagymarosi promenádon. A kép jobb oldalán a szabadstrand egy darabja, középen a kerékpárút, felül a járókelők számára kiépített sétány

A sétánytól nem messze található Nagymaros-Visegrád vasútállomás. Valószínűleg ez a Dunakanyar legforgalmasabb vasúti megállója. Mivel kiemelkedik környezetéből, innen is klassz a kilátás, mert gyakorlatilag a háztetők szintje fölött van.

20190503_162749_masolata.jpgA Fellegvár a vasútállomásról is látható. Amellett sajnos nem mehetünk el szó nélkül, hogy az állomás nem akadálymentesített; babakocsival, kerékpárral kínszenvedés fel- és lebotorkálni a meredek lépcsőkön

A termelői piac

Nagymaros egyik legérdekesebb „attrakciója” az úgynevezett termelői piac. Ezen helyi és környékbeli kistermelők árusítanak egyebek mellett saját termesztésű és készítésű húsféléket (kolbászt, sonkát, szalonnát), sajtot, mézet, lekvárt, szörpöt, tejtermékeket, zöldséget, tojást, édességet, süteményt. Ottjártunkkor összefutottunk egy helyi ismerősünkkel, aki azt mondta, sokszor annyian vannak ezen a szombatonkénti piacon, hogy mozdulni is alig lehet. Május első felében azonban a hűvös idő jó pár embert távol tartott. Viszont így legalább kényelmesen és ráérősen végig lehetett mustrálni a termelői piac kínálatát.

20190518_102220_masolata.jpgA nagymarosi termelői piacon. A település főterén tartják

20190518_110246_masolata.jpgPiaci hangulat

Csípős dolgok Nagymaroson

Az egyik standnál a GaBko chili termékeire bukkanunk. Ez a Nagymaroson termesztett chilimárka a közelmúltban azzal került a hírekbe, hogy egyik terméke a Los Angelesben rendezett chiliszószok világbajnokságán összesített nagydíjat nyert, magyarul világbajnok lett. A standnál a GaBko chili előállítójának, Nagy Gábornak a feleségével, Nagyné Izsák Veronikával találkozunk. „Már 2017-ben is két első díjat szereztünk egy amerikai világbajnokságon, ezt eléggé felkapta a média. A siker meghozta a hírnevet, de nemcsak országosan, mert szakmai berkekben külföldön is nyilván tartják a GaBko nevet” – meséli.

20190518_105608_masolata.jpgBőséges a választék a GaBko-féle chilikből

Nagymaroson évente egyszer van egy olyan alkalom, amikor – ahogy Nagyné Izsák Veronika fogalmazott – minden a csípősségről szól. Ez a Nagymarosi Csípős Fesztivál, idén augusztus 31-én rendezik. „Valamivel fel akartuk rázni a piacot – emlékezik vissza a kezdetekre Nagyné Izsák Veronika. – Kitaláltuk, hogy legyen egy csípős nap. A termelők ilyenkor csípős termékekkel készülnek, még a fagyi és a kürtős kalács is csíp.” Chilitermesztők is jönnek szép számmal, tavaly például negyven árus vett részt a fesztiválon.

Helytörténet és művészet

A település és a Dunakanyar kulturális életének meghatározó intézménye a Sigil Galéria és Kávézó. A Nagymaros központjában lévő kiállítóhely tudatosan épít a város művészeti hagyományaira, ugyanis az 1980-as évek végéig művésztelep működött a településen. A Sigil Galériában havonta nyílnak kiállítások, és ahogy Murányi Zoltán, a galéria vezetője mondja, minden művészeti ág jelen van; olyan, ritkán látható és kevésbé ismert területeknek is adnak helyet, mint például az üvegművészet. „A kezdőktől a József Attila- és Kossuth-díjas művészeken át a helyi alkotókig terjed a nálunk kiállítók sora”- említi Murányi Zoltán.

20190518_113645_masolata.jpgNéhány a programok közül. Az Adyton úgynevezett szabadzenei rendezvény, ami a Nagymaroson élt Kossuth-díjas zeneszerző, Szabados György szellemiségében valósul meg, olyan ismert jazz-előadók közreműködésével, mint például a Grencsó Kollektíva

A Sigil Galériában helytörténeti kiállításokat is tartanak. Bemutatták például Nagymaros múltját képeslapokon. Murányi Zoltán szerint helytörténeti előadásaik a legsikeresebbek, sok érdeklődőt vonzanak.

20190518_113840_masolata.jpgA galériához tartozó kávézó terasza

VÉGE A HARMADIK RÉSZNEK

A következő rész tartalmából:

Visegrád - kicsit másképpen - A kisoroszi szigetorr csónakkal és a levegőből - A Dunakanyar első szabadstrandja - Mit alkotott Ybl Miklós Verőcén?

Blogunk harmadik részének elkészítéséhez Pinczés-Pressing Ádám nyújtott segítséget, amiért e helyütt mondunk köszönetet.

A Dunakanyar közepe felé

2. rész: Szobtól Zebegényig

standard_logo_image_danurb_1.pngA projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Egy norvég mérnök karrierje Magyarországon

Szobi barangolásunkat egy képzeletbeli és múltbeli utazással szakítjuk meg. Érdemes ugyanis szót ejteni a norvég Guilbrand Gregersenről, aki a 19. század első felében egy véletlen folytán került Szobra (Bécsben ellopták úti holmiját, és a pénz nélkül maradt 23 éves fiatalember, tanulmányúton járva Közép-Európában, jobb híján Pest-Budának vette az irányt), és itt is hunyt el 86 esztendős korában, 1910-ben. De hogy jött Szob ennek a magyarul egy szót sem beszélő, ácsnak tanult fiatalembernek az életébe? Történetét Batizi Zoltán, a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény vezetője mesélte el.

„1846-ra elkészült a váci vasút, a következő célpont pedig Pozsony volt. Itt, Szob környékén folytak a vasútépítési munkálatok, amikor Gregersen ide került, s így ismerkedett meg a településsel. Néhány évvel később vette feleségül az itteni mészárosnak a lányát, Sümegh Alojziát. Tizenkét gyermekük élte meg a felnőttkort. Mikor Gregersen gazdag tőkéssé vált, a család székhelyét Budapestre tették át, de mindvégig megtartották a kapcsolatot Szobbal. Villájuk a mai Köztársaság utcában állt.”

A dualizmus kori építkezésekben vezető szerepet vállaló Gregersen végezte többek között a Keleti pályaudvar épületének alapozását, az Országház ácsmunkáit, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Színház kivitelezését, és a sort még folytathatnánk az általa épített hidak, utak felsorolásával. Az 1848/49-es szabadságharcban is részt vett norvég mérnök kapcsolatban állt a blogunk előző részében említett, Szobon élő Luczenbacher családdal, közös munkájuk eredményeként számos vasútvonal épült az országban.

A szobi kálvária

De most vissza a jelenbe, és menjünk fel a szobi kálváriához!

20190503_104447_masolata.jpgA kálváriához vezető egyik stáció táblaképe. Érdekessége, hogy a felfelé (jobbra) vezető útiránnyal szemben a jelenet lefelé (balra) néz

Amilyen szép helyen van, olyan rossz állapotú a Luczenbacher Pál által az 1880-as évek első felében emeltetett építmény. Az omladozó falú kápolna két oldalán rozoga lépcsősor visz fel Jézus és a két lator szobrához.

20190503_104704_masolata.jpgÍgy néz ki a kápolna. Itt van eltemetve Luczenbacher Pál és felesége 

20190503_105327_masolata.jpgJézus szobra kissé kiemelkedik a két másik kereszt között

Azt viszont meg kell hagyni, a kilátás pazar a kálváriáról. Balra látni Zebegényt, a Dunakanyar látképét meghatározó Szent Mihály-hegyet és a Visegrádi-hegység vonulatait. Jobbra az Esztergomtól nem messze lévő Szamár-hegy tűnik fel a horizonton.

Olyan a kálvária előtti füves térség, mint egy kilátóterasz. Sétálni is lehet itt egy jókora szakaszon, mert az ide épült ingatlanok szerencsére nem sajátították ki a területet. Néhány padot viszont elhelyeztek a kálvária környékén, közvetlenül a panorámás rész alatt pedig a vasúti sínek húzódnak. Kár, hogy a város nem „reklámozza” jobban ezt a remek dunakanyari kilátást; a település elején tábla jelzi ugyan a kálvária felé vezető utat, de talán megérné kiemelni azt is, hogy remek kilátás nyílik a kápolna elől.

20190503_104828_masolata.jpgPanoráma Zebegény felé. A Duna mindkét oldalán húzódó hegyek beláthatók

Egy jobb sorsra érdemes Duna-parti épület

Visszasétálunk a Dunához. A kerékpárút mellett, a Széchenyi sétány Zebegény felőli részén a folyóra néz egy szecessziós-eklektikus épület, az egykori folyamőr laktanya. A jelenleg önkormányzati és rendőrségi szolgálati lakásokat magába foglaló ház homlokzatát sikerült elcsúfítani vezetékekkel és parabola antennákkal, holott első ránézésre is látszik, hogy valaha igényesen kivitelezett, kúriaszerű épületről van szó.

20190503_102122_masolata.jpgA volt folyamőr laktanya. Nagyjából egy évtizede még arról lehetett olvasni, a város szállodaként próbálja értékesíteni. Szob egyik legjobb adottságú helyén van

Fesztivál a dombon, fesztivál a faluban

Szob bejárásának végeztével nincs más dolgunk, mint csónakba ülni és leevezni Zebegénybe. Szobon a rév mindkét oldalán ki lehet kötni a csónakkal, mi is innen indulunk. A mintegy 4 kilométeres távot kényelmes tempóban bő fél óra alatt meg lehet tenni. Miközben csorgunk lefelé, a Dunán elmegy egy sétahajó és egy szárnyashajó. „Meglovagoljuk” a hullámokat, majd nem sokkal később partot érünk a zebegényi hajóállomás mellett.

„Zebegény község a Duna-parton, Csonka-Magyarország legszebb és legideálisabb nyaraló helye, északi szelektől mentes, gyönyörű hegyektől körülvett, ideális völgyben fekszik. (…) Vasúti- és hajóállomás 5-6 percnyire van, ahonnan a Nyugati Pályaudvar 8-10-szer naponkint, másfél óra alatt elérhető. (…) Téli- és nyári- úgy vizi, mint szárazföldi sportok űzésére a helyi körülmények minden tekintetben megfelelők”

Ekként jellemezte a települést egy 1928-ban közzé tett, mai kifejezéssel: ingatlanhirdetés, ami a zebegényi telkek parcellázását népszerűsítette (idézi: Paulisineczné Willem Vera: Regélő évek, mesélő képek. Zebegény, 2009. 61. oldal). Mi is rögtön a páratlan kilátás megtekintésére indulunk, miután csónakunkat lekötözzük a parton. Innen visz fel minket a település egyik legszebb pontjára Krebsz Gábor alpolgármester.

20190502_182104_masolata.jpgZebegény és a Duna a Sárkánydombról. A folyó innen tónak látszódik. Egy legenda szerint Zebegény is arról kapta a nevét, hogy az ide érkező német telepesek tónak nézték a Dunát, és így kiáltottak fel: Hier See beginnt! (Tó kezdődik itt!)

A Sárkánydombot eredetileg Neuwegnek hívták, de egy most már lassan egy évtizede itt rendezett fesztivál jóformán megváltoztatta a nevét. Miről is van szó? Kiderül ebből a 40 másodperces videóból.

Batki László, az első alkalommal 2011-ben tartott Sárkányfesztivál szervezője úgy emlékezett vissza, hogy a rendezvény második-harmadik évében már 2-3000 ember kereste fel a fesztivált. „Ez egy ingyenes családi rendezvény, mindenki számára vonzó program. Ezért tudott gyorsan népszerű lenni” – mondta Batki László, aki szerint a Sárkányfesztivál nemcsak Zebegény, hanem a Dunakanyar turisztikai programjai között is meghatározó esemény.
20190502_183708_masolata.jpgSárkánydombi panoráma naplemente előtt

Annyira elvarázsol minket a sárkánydombi kilátás, hogy elidőzünk a hegyen. Valószínűleg a Dunakanyar egyik legcsodálatosabb kilátó pontja ez. Nemcsak a környékbeli és a Duna szemközti oldalán lévő települések, hegyek látszódnak innen, hanem a Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos, sőt messzebb, nyugati irányban a Gerecse körvonalai is kirajzolódnak. Páratlan élmény lehet innen napfelkeltét, naplementét, vagy akár egy távoli vihart nézni!

Fesztivált Zebegényben azonban nemcsak a Sárkánydombon tartanak. A település német hagyományaira utal egy másik ismert rendezvény, a gőzgombóc fesztivál. A gőzgombóc (tampfknel) kelt tésztából készül, gőz fölött párolják, vagy megfőzik. Édes és sós változata egyaránt ismert: ízesíthetik szilvalekvárral, dióval és mákkal, de fogyasztják párolt káposztával, sült oldalassal is. Ezt a nyaranta megrendezett gasztronómiai fesztivált, amelyen sváb zenekarok lépnek fel – van, hogy Ausztriából is jönnek – Zebegény főterén tartják. A fesztivál létrejöttét, előzményeit Krebsz Gábor foglalja össze röviden.

 A múlt emlékei Zebegényben

Az alpolgármesterrel átmegyünk a település egy másik hegyére, ami lejjebb van ugyan, mint a Sárkánydomb, de a kilátás innen is pompás. A Kálváriahegy egyik nevezetessége a Trianon-emlékmű és országzászló, ami Maróti Géza tervei szerint épült 1935-1938 között.

20190502_190728_masolata.jpgA zebegényi Trianon-emlékmű a szocializmus évtizedeiben is megmaradt. Egy helyi tanácselnök javaslatára ugyanis kilátónak minősítették át, ezért nem bontották le

Az emlékmű a kommunizmus bukása után ismét visszakapta eredeti funkcióját: a rendszerváltást követően itt tartottak először Trianon-megemlékezést az országban. Az építmény nemcsak az 1920-as békediktátumnak állít emléket, hanem Zebegény első világháborúban elesett polgárai előtt is tiszteleg. A hősi halottak nevét olvasva – Krebsz, Herr, Himmer, Patusch – ismét visszaköszön a település német múltja.

A Kálváriahegyen mintegy összesűrűsödik a múlt. A Trianon-emlékmű mellett itt található például az aradi vértanúk emléktáblája és egy 1956-os emlékmű – de így mintha már túlságosan is „terhelt” volna ez a tér a különböző nemzeti tragédiáinkra utaló emlékművektől. A 20. század borús történelme azon a Jézus-fejet ábrázoló szobron is rajtahagyta a nyomát, ami ugyancsak itt emelkedik. Krebsz Gábor elmondása szerint a fémből készült fejábrázoláson apró lyukak vannak: a második világháború végén szovjet katonák géppisztollyal lőttek a szoborra.

A hegyen egy 1853-ban épített aprócska kápolna áll. A hegy oldalában stációk, ha pedig a falu központjából sétálunk fel, vagy abba az irányba megyünk le a magaslatról, az út mellett találunk egy sziklakápolnát, amelyben a legenda szerint valaha egy remete élt.

20190502_185848_masolata.jpgA Kálváriahegyen lévő kápolna klasszicista stílusban épült

20190502_185832_masolata.jpgA Kálváriahegy stációi

Szintén a hegyen emelkedik a Kós Károly-kilátó. Nemrég, 2015-ben átadott építményről van szó, ahonnan rálátni a falura, a Dunára és a túloldalon emelkedő hegyekre.

dsc_1688_masolata.JPGA fából készült, háromszintes kilátó

A kolozsvári születésű Kós Károly egyébként úgy kötődik Zebegényhez, hogy az ő és Jánszky Béla tervei szerint épült a falu plébániatemploma – a magyar szecessziós építészet egyik legszebb templomépülete.

20190503_164515.jpgA hófehér templom Zebegény legjellegzetesebb épülete, a falu központjában áll

Múzeumok utcája

Ha a település központjából induló Szőnyi István utcán megyünk végig, két múzeumot is találunk. Az egyik egy magángyűjtemény, és mint ilyen, mondhatni, egyedülálló: ez a Hajózástörténeti Múzeum. Farkas Vincze (keresztnevét így, cz-vel írja) hajóskapitány hozta létre még 1984-ben. Minden van itt, ami a hajózással összefüggésben áll: kézzel faragott makettek, hajózási műszerek, navigációs eszközök, egyenruhák, horgonyok és hasonlók. És mintha épp ez lenne a gyűjtemény furcsasága. Látványosnak látványos a rengeteg kiállított tárgy, de őszintén szólva az egymás hegyén-hátán lévő műszerek, makettek, modellek, eszközök nem keltik egy szakszerűen felépített kiállítás benyomását.

20190503_165517_masolata.jpgRészlet a kiállításból

A kis múzeumot ma az alapító lánya, Farkas Judith vezeti. Ottjártunkkor arra panaszkodott, alig látogatják a gyűjteményt. „Maguk előtt egy vendég volt egész nap” – mondta késő délután, a múzeum zárórája előtt nem sokkal. Kár, pedig a hajózás sokak fantáziáját meg tudja mozgatni, itt pedig látnivaló akkor is akad, ha a gyűjtemény nem szigorúan tudományos rend szerint van kialakítva.

Néhány épülettel odébb a hazai festészet egyik legismertebb alakja, Szőnyi István emlékmúzeuma található. A Dunakanyar festője 30 esztendős korától haláláig, harminchat éven keresztül élt és alkotott Zebegényben. A Szőnyi István Emlékmúzeum kiállítása érdekes, színes, gazdag, és a festő művein túl egy csomó dologra kiterjed. Ilyen például az 1945 utáni olaszországi magyar emigráció, amelynek életébe a művész lányának sorsán keresztül kap betekintést a látogató egy külön teremben. Aztán a ház szobái, amelyek eredeti állapotukban vannak meghagyva. Vagy a műterem új épülete, amit Szőnyi István csupán néhány hónapig használhatott, mert a helyiség elkészülte után nem sokkal meghalt.

20190503_170329_masolata.jpgEmléktábla a Dunakanyar festője házából kialakított múzeum falán

A múzeum kertjében 1968 óta képzőművészeti szabadiskola működik. A képzés azóta összművészetivé vált, a programok között jelen van a színház, a fotográfia, a zene, a tánc, sőt, néhány éve a Dunakanyar első kertmozijaként működő Szőnyi Kino Gardenben filmvetítéseket tartanak.

Zebegényben a 20. század első felében élénk művészeti élet folyt. Szőnyi István körül olyan festők csoportosultak és fordultak meg a településen, mint Aba Novák Vilmos, Berény Róbert, vagy Bernáth Aurél. Zebegény jelen volt egy fiatalon elhunyt, nagyon jelentős indiai festőművésznő életében is: a magyar és indiai felmenőkkel egyaránt rendelkező Amrita Sher-Gil Budapesten született. Édesanyja magyar, édesapja indiai volt. A festőnő Indiában, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon élt, magyar férjével sokat kirándult Zebegénybe. Amrita Sher-Gilt a világhírű mexikói festőművésznő után az indiai Frida Kahlónak is nevezik.

Napraforgó grófnő

Ha már a híres női alkotóknál tartunk, nem mehetünk el szó nélkül Apponyi Franciska zebegényi vonatkozású életműve mellett. Bár amiben ő alkotott, nem kifejezetten művészet; manapság úgy mondanánk, társadalmi felelősségvállalás. Apponyi Franciska – aki gróf Károlyi László nagybirtokos és országgyűlési képviselő felesége volt – emlékét Zebegényben a Napraforgó utcai házak őrzik.

20190518_125319.jpgSzínes házak a Napraforgó utcában. Zebegénynek ezen az utcácskáján halad az EuroVelo 6 kerékpárút, ezért a házak és Apponyi Franciska emléktáblája nem is téveszthető el a kerékpáros turisták számára. Érdemes rövid időre megállni a faragott oromzatú, színpompás épületek előtt

Virágegylet Zebegény (VEZ) – így hívták azt a gyermekközösséget, amit Apponyi Franciska hozott létre a faluban az 1930-as években. A grófnő megvásárolta és felújíttatta a Napraforgó utcai házakat (amelyeken ma is látszódik a házszám mellett a növény rajza), ezekben működött a VEZ. A gyerekek itt komplett természettudományos oktatást kaptak, botanikai gyűjteményt rendeztek be, énekelni, táncolni tanultak, színdarabokat adtak elő, a lányokat háztartási ismeretekre, varrásra, kötésre tanították, és nagyon nagy hangsúlyt helyeztek a sportra. A berlini olimpia mintájára úgynevezett virágolimpiát tartottak. (Az ügyességi és sportversenyekből álló vetélkedőt az utóbbi pár évben újra megrendezik.) A gyerekek neveit a virágok ihlették: a lányok virágnevet kaptak, a fiúkat fák, cserjék után nevezték el. A grófnő neve Napraforgó volt. „A mai napig vannak olyan leszármazottak a faluban, közel száz év után, akik örökölték a virág- vagy faneveket. Pár éve létrehoztunk egy Babapark nevű helyet, ahol minden újszülött zebegényi kapott egy rózsát, a lányok virágnevet, a fiúk fanevet” – ismertette Krebsz Gábor, miként őrzik a településen a hajdani Virágegylet emlékét, hagyományát. 

20190518_125420_masolata.jpgA Napraforgó utca házai a szlovák népi építészet jegyeit viselik magukon. Zebegénybe telepített szlovák favágók építették őket. Az épületek ma magántulajdonban vannak

Napraforgó utcai sétánkat egy szomorú történettel zárja Krebsz Gábor. A kitelepítés idején e helyütt kellett gyülekezniük a falu német lakóinak. „Marhavagonokban vitték el őket. Harminchárman nem is jöttek haza közülük”.

VÉGE A MÁSODIK RÉSZNEK

 A következő rész tartalmából:

Egy plázs a zebegényi Duna-parton – Muflonbőgést hallunk a Dunán Nagymaros felé evezve – A Dunakanyar legszebb sétánya – A termelői piac – Amikor a kürtős kalács is csípős – Helytörténet és művészet a galériában

Blogunk második részének elkészítéséhez Hermann Judit nyújtott segítséget, amiért e helyütt mondunk köszönetet.

 

süti beállítások módosítása